Hollandiában nyilvánosságra hozták 425 ezer olyan személy nevét, akik gyaníthatóan náci kollaboránsok voltak.
A Huygens Intézet "War in Court" néven futó projektjének keretében az igazságügyi, az oktatási és az egészségügyi minisztérium segítésével digitalizáltak egy vaskos archívumot.
Hollandiában egy új online adatbázis került nyilvánosságra, amely több mint félmillió holland névvel szolgál. Ezek között találhatók olyan személyek, akik a második világháborús német megszállás alatt esetleg együttműködtek a nácikkal, vagy akikről felmerült a gyanú, hogy kollaboráltak a megszálló hatalommal.
A névsor rendkívül terjedelmes, körülbelül 425 ezer ember neve található rajta, és ezek közül 150 ezret a bíróság kollaborációval kapcsolatos bűncselekmények miatt ítéltek el.
Az iratok eddig kizárólag a hágai Holland Nemzeti Levéltár látogató kutatói előtt álltak rendelkezésre. A Huygens Intézet hangsúlyozta, hogy ez az archívum rendkívül jelentős történelmi örökség a jelen és a jövő generációi számára. Kiemelték, hogy digitális hozzáférés nélkül sokan nem is tudtak volna az archívum létezéséről. "A kollaboráció máig mély nyomot hagyott a holland társadalomban. Bízunk benne, hogy az archívum nyilvánosságra hozatalával a nácikkal való együttműködés végre kilép a tabuk szürke zónájából" - fogalmazott Tom De Smet, a Levéltár igazgatója.
Az archívum különleges anyagai között megtalálhatók a bűnözők elítéléséről szóló dokumentumok, valamint azoknak a holland állampolgároknak az aktái is, akik mintegy 20 ezer fővel a német fegyveres erők szolgálatára készültek. Ezen kívül részletes listát találunk a holland nácipárt, az Anton Musser által létrehozott Nemzetiszocialista Mozgalom állítólagos tagjairól is.
Az adatbázis jelenleg csupán a gyanúsítottak neveit rögzíti, de a pletykák hallatán nem tudni, hogy bűnösnek nyilvánították-e őket, vagy mivel vádolják őket pontosan. A hatályos szabályozások értelmében azoknak, akik szeretnének betekinteni az archív anyagokba, hivatalos kérelem benyújtása szükséges.
Az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (GDPR) védi a személyes adatokat, de a rendelet nem vonatkozik az elhunytakra. A holland adatvédelmi hatóság szerint a felsorolt személyek aktái (beleértve a még élő személyeket is) érzékeny adatokat tartalmaznak, többek között vallási hovatartozásról vagy politikai meggyőződésről is szólnak.
Hollandia német megszállása 1940-ben vette kezdetét, és csak 1945-ben, a szövetséges erők felszabadító akcióinak következtében zárult le. Ez az öt esztendő alatt a becslések szerint több mint 100 ezer holland zsidó élete veszett oda. Az ország sorsa ebben az időszakban drámai fordulatokat élt meg, amely mély nyomot hagyott a társadalmon.
A Claims Conference 2023-as felmérése szerint a holland Z generáció közel 25 százaléka mítosznak tartja a holokausztot, míg a hollandok 53 százaléka nem ismerte el hazáját a holokauszt helyszínéül. Mindazonáltal a hollandok 77 százaléka egyetért a holokausztra való emlékezés oktatásának fontosságával.
