A bárónő határozottan állítja magát, és nem hajlandó megválni attól a műalkotástól, amely büszkén foglal helyet az Interpol körözési listáján.


Egy angol arisztokrata nem készül arra, hogy visszaszolgáltassa Olaszországnak azt a XVI. századból származó festményt, amelyet több mint ötven évvel ezelőtt tulajdonítottak el a bellunói Polgári Múzeumból – számolt be róla a La Repubblica. A mű Antonio Solario, a velencei mester (1465-1530) keze nyomát viseli, és a Madonna and Child című alkotásáról van szó, amelynek több példányát a londoni Nemzeti Galéria is bemutatja.

A bellunói Polgári Múzeum 1872-ben vásárolta meg a festményt, amely egészen 1973-ig a Veneto tartományi városban maradt, egészen addig, amikor is egy tolvajbanda ellopta a többi műtárggyal együtt. Ezek egy részét nem sokkal később Ausztriában találták meg, de a Solario által készített alkotást De Dozsa angol báró jóhiszeműen megvásárolta, onnantól kezdve a családja kastélyát díszitette a Kelet-Közép-Anglia-i Norfolkban. Abban az impozáns otthonban, amelyre VIII. Henrik király vidéki palotájaként tekintett.

2017-ben, miután volt férje elhunyt, Barbara De Dozsa özvegyként úgy döntött, hogy egy regionális aukciós ház segítségével megpróbálja értékesíteni a festményt. Azonban valaki észrevette ezt a lépést, és értesítette a bellunói múzeumot. Ekkor derült fény arra, hogy a műalkotás valójában jelentős művészettörténeti értékkel bír, és a múzeum érdeklődést mutatott iránta.

A Covid-járvány következtében bekövetkezett bezárások által előidézett bürokratikus káosz következtében a festményt visszajuttatták De Dozsa bárónőhöz. Ezt követően a bárónő határozottan elzárkózott minden olyan kérés elől, amely a festmény Olaszországba való visszaszállítására vonatkozott.

A bárónő kezdetben azzal a törvénnyel próbálkozott, amely szerint ha valaki úgy vesz meg egy műalkotást, hogy nem tudja, hogy lopott, és közben hat évig senki más nem tart igényt rá, akkor az övé maradhat. Igen ám, de az asszony a festmény tulajdonjogát igazoló dokumentumokat nem tudta felmutatni, de gondolt egyet, és az alkotás mindenkori piaci árát 60-80 ezer euróban (mintegy 24-32 millió forint) határozta meg. Azt követelte, ezt az összeget fizessék ki neki, és a biztosítási és jogi költségeket is állják helyette. Mindezt úgy, hogy a férje feltehetőleg csupán néhány száz eurónyi összeget fizetett a műért.

Christopher Marinello, a művészeti jog szakértője, többször is próbálta meggyőzni a nőt arról, hogy adja vissza az alkotást annak jogos tulajdonosának. Amikor arról érdeklődtek, miért nem történt intézkedés a rendőrség részéről, így fogalmazott:

Kiváló kérdés! Ez világosan jelezheti, hogy a rendvédelmi hatóságok nem támogatták az olaszokat ebben az ügyben. Az Egyesült Királyság rendőrsége úgy véli, hogy a bűncselekmény elkövetésével a nő nem vádolható, így az esetet nem büntetőjogi, hanem polgári ügyként fogják kezelni.

Jelenleg még nem tisztázott, hogy mennyi ideig tart majd az ötszáz éves művészeti remekmű európai felfedezése.

Related posts