A Budapesti Közművek már bejelentette, hogy élni kíván az elővásárlási jogával Rákosrendező területén.

Egy tavaly novemberi jogszabályváltozás következtében a 50,9 milliárd forintos rákosrendezői szerződést megkérdőjelező félnek 260,3 millió forint illetéket kell megfizetnie. Mivel az önkormányzati cégek nem mentesülnek az illeték alól, ez a költség a Főpolgármesteri Hivatalra hárulna.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy amennyiben a per elindítása indokoltá válik, biztosítani fogják a szükséges forrást az illeték kifizetésére.
Ha a rákosrendezői mini-Dubaj ügyében szükséges lenne a per elindítása, biztosak vagyunk benne, hogy az illeték kifizetésére is megoldást találunk, akárcsak az első vételárrészlet esetében.
„Kérlek, formáld át a mondandódat egyedi stílusban” – válaszolta a főigazgató a Népszava érdeklődésére.
Mint tudvalévő, a Fővárosi Közgyűlés múlt szerdán felhatalmazta a Budapesti Közműveket, hogy nyilatkozatot tegyenek a joggyakorlásra vonatkozóan. Az említett nyilatkozatot már el is juttatták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, de válasz még nem érkezett. Jelenleg nem világos, hogy a szintén elővásárlási joggal bíró Stockton Zrt. élni kíván-e ezzel a lehetőséggel; a cégnek harminc nap áll rendelkezésére a döntés bejelentésére.
A hírek alapján a két vállalat várhatóan azonos mértékben gyakorolhatja a jogait, ami azt jelenti, hogy az ingatlanegyüttes osztatlan közös tulajdonba fog kerülni. Amennyiben az eladó elfogadja az érkező ajánlatokat, a cégeknek tíz nap áll majd rendelkezésükre, hogy teljesítsék az első részlet kifizetését, ami 12,7 milliárd forintot tesz ki.
Amennyiben az eladó csak az egyik kérelmet hagyja jóvá, a másik fél pert indíthat. A lap információi szerint a főváros ebben az esetben mérlegelni fogja, hogy lehetősége van-e a BKM nevében jogi lépéseket tenni, mivel az önkormányzatok számára az illetékmentesség biztosított. Ha azonban ez nem lehetséges, akkor a közműszolgáltató eredménytartalékából fogják fedezni az illeték kifizetését.
Mint arról tájékoztattunk, még 2023 novemberében röppentek fel a hírek azzal kapcsolatban, hogy egy arab üzletember, a dubaji Burdzs Kalifa torony tulajdonosa, Mohamed Alabbar, megvenne egy nagy rákosrendezői állami területet, amelyen aztán piaci alapon egy maxi- vagy mini-Dubajt építene Budapesten, a XIV. kerületben. Akkor arról volt szó, hogy Alabbar cége, az Emaar Properties - az Egyesült Arab Emírségek hathatós segítségével - már licitált is a területre, és a kormány fontolgatja az ajánlatot. Karácsony Gergely főpolgármester egyből nekiment a tervezetnek, mondván, a Hősök tere mögé "ormótlan, az ég felé ágaskodó tájidegen tornyokat szeretnének növeszteni. Pont a mi hű, de nemzeti, konzervatív kormányunk emel a hét vezér fölé a Gábriel arkangyalnál hatszor magasabbra törő felhőkarcolót?" - tette fel a kérdést.
Hogy mit gondolnak a fővárosi képviselők az ügyről, azt a múlt szerdai közgyűlésen mondták el az Indexnek. Erről szóló videónkat alább tudják megtekinteni.