A farok vidáman integet.
Még a boldog békeidőkben, egészen pontosan 1997-ben mutatták be az Amikor a farok csóválja... (Wag the Dog) című, amerikai politikai vígjátékot Dustin Hoffman és Robert De Niro főszereplésével. A mű cselekményének lényege, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnöke szexbotrányba keveredik, mely jelentősen rontja újraválasztási esélyeit, kampánystábja pedig, hogy csökkentse a szóban forgó botrány hírértékét, kitalál egy nem létező nemzetközi konfliktust: egy hollywoodi producer segítségével háborús képsorokat kreálnak, melyeket a hírműsorok is leadnak. Ez a kitalált "háború" persze további bonyodalmakat okoz, és komikus szituációkat eredményez a filmben.
Az alkotás forgatókönyvírói valódi prófétáként léptek a színre. A film bemutatóját követő év januárjában, a The Washington Postban publikált leleplező írás nyomán robbant ki Bill Clinton hírhedt szexbotránya. A Fehér Házban dolgozó fiatal gyakornoknő, Monica Lewinsky szerepe középpontba került, miután kiderült, hogy a házas Clinton többször is intim kapcsolatba került vele. Az ügy súlyát azonban nem csupán a vádak adták, hanem az is, hogy az USA akkori elnöke egy januári sajtótájékoztatón határozottan tagadta a vádakat, majd hónapokkal később kénytelen volt elismerni a házasságon kívüli viszonyát. Hazugságai olyan súlyosan rontották Clinton politikai hitelességét, hogy ellenfelei 1998 decemberében impeachment eljárást kezdeményeztek ellene a Képviselőházban.
Miközben a politikai helyzet egyre feszültebbé vált, az elnök, akinek helyzete már-már kilátástalanná vált, megkezdte a Sivatagi Róka hadműveletet. Ennek keretében az amerikai hadsereg három napon keresztül légicsapásokat hajtott végre iraki célpontok ellen. Clinton, akinek erkölcsi hitelessége már erősen megkérdőjeleződött, kritikusai szerint a bombázás csupán egy eszköz volt a figyelemelterelésre, hogy elvonja a közvélemény figyelmét a vele szemben zajló eljárásokról. A szenátusban történő megbuktatására tett kísérlet végül néhány hónap múlva kudarcot vallott; azonban Clinton valószínűleg a megrendült tekintélye helyreállítására törekedett, amikor 1999 márciusában, a NATO támogatásával, beavatkozott Jugoszláviába, ahol a Milosevics-rezsim népirtó politikáját próbálta megfékezni. Bár ez a lépés erkölcsileg indokolt volt, rendkívül kockázatos is, hiszen feszültséget szült Oroszország, Borisz Jelcin vezetésével, és növelte a közvetlen konfliktus lehetőségét.
Nincs új a Nap alatt, és ne szépítsük: napjainkban az Egyesült Államoknak egy republikánus államfője keveredett "szexbotrányba". Jobban mondva: Donald Trump esete Clintonénál súlyosabb, hiszen a jelenlegi elnök néhai cimboráját, a börtönben öngyilkossá lett Jeffrey Epsteint kiskorúak megrontásával és kerítéssel is vádolták. Azzal, hogy Trump a pedofil szexuális ragadozó prominens ügyfeleit tartalmazó listát - korábbi ígéretével ellentétben - nem hajlandó nyilvánosságra hozni, saját népszerűségét a friss közvélemény-kutatások szerint is lejtmenetre lökte. Csak remélhetjük, hogy a Fehér Ház lakója nem a maga botrányáról akarta elterelni a figyelmet, amikor Dmitrij Medvegyev fenyegetőzésére válaszul atom-tengeralattjárókat helyezett készenlétbe.
