A genetikai lottó: Mit mesél a nagymamád eltávozása a sorsodról?

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a családjukban milyen egészségügyi problémák jelentkeztek korábban, pedig ennek tudása rendkívül fontos lehet. A daganatos megbetegedések nem csupán véletlenszerűen bukkannak fel életünk során. A genetikai örökségünk meghatározó tényező abban, hogy mely betegségekre lehetünk érzékenyebbek. Az ősök egészségi állapota tehát kulcsszerepet játszhat a jövőbeli kockázatok felmérésében.

"A daganatos megbetegedések még mindig tabunak számítanak a társadalomban, alig beszélünk róluk. Sokan nem tudják azt sem, hogy mi okozta például a nagyszüleik, dédszüleik halálát, ki volt a tumoros betegségben érintett közülük, holott ez nagyon fontos lenne. A daganat ugyanis nem egyik pillanatról a másikra alakul ki, általában fontos tényező, hogy milyen genetikai adottságaink vannak, és ezáltal mire leszünk fogékonyabbak" - mondta Dr. Priskin Katalin, a European Life Technologies molekuláris biológusa, a Daganatokról őszintén című vodcast legújabb adásában.

Ha tudjuk, milyen daganatos betegségek fordultak elő a rokonaink körében, kiemelt hangsúlyt fektethetünk arra a ráktípusra a szűréseknél. A korai felismerés pedig alapvetően meghatározza a gyógyulást. A családi kórtörténet ismerete nemcsak a saját egészségünk szempontjából fontos, hanem a következő generációk életére is hatással lehet.

Az örökletes hajlamot ugyanis nemcsak magunkban hordozzuk - azt gyermekeinknek is továbbadhatjuk. Például egy férfi, akinek édesanyja mell- vagy petefészekrákban hunyt el, örökölheti a kockázatot növelő génmutációt nála, mint rizikófaktor jelentkezik, akár az adott génhez kötött más típusú daganatkockázatként.

A férfinél a betegség nem feltétlenül alakul ki, de édesapaként majd utódai számára továbbadhatja az emelkedett kockázatot.

A daganat típusa nem mindig a legrosszabb forgatókönyvet jelenti. Ha időben felismerjük, és megfelelő kezelési módszereket alkalmazunk, sok esetben sikerülhet a gyógyulás, vagy akár hosszú távon is megőrizhető a jó életminőség. Ehhez azonban kulcsfontosságú, hogy ne riadjunk vissza a szűrővizsgálatoktól, és merjünk nyíltan beszélni a rákkal kapcsolatos kérdésekről a családunkban is.

A vodcast beszélgetés során szó esik arról is, hogy Magyarországon sajnálatos módon sok esetben késői stádiumban diagnosztizálják a daganatokat, ami rontja a túlélési mutatókat. Dr. Priskin Katalin szerint Magyarországon egyes ráktípusokra programozott szűrés is elérhető. Népegészségügyi célú, szervezett vizsgálatok a nők számára a méhnyak- és emlőrák esetében érhetőek el, valamint mindkét nem számára a vastag- és végbélrákszűrés áll rendelkezésre.

Ezek a programok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a betegségeket még korai, sokszor tünetmentes stádiumban felismerjék, amikor a gyógyulás esélye jelentősen nagyobb, és a kezelés is jóval kevésbé megterhelő. A probléma azonban az, hogy a lakosság nagy része nem él a szűrési lehetőségekkel. Ez komolyan hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a daganatokat gyakran már előrehaladott állapotban diagnosztizálják.

A nehezen elérhető szolgáltatások mellett a félelem, az információhiány és az időszűke sok ember számára akadályt jelent a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzésében. Pedig ezek az egyszerű, de életmentő vizsgálatok kulcsfontosságúak lehetnek az egészség megőrzésében.