A 80/20 elmélet azt sugallja, hogy a nők a férfiak egy kis csoportját preferálják, ami megalázó és kirekesztő hatással lehet a többi férfira. Ez a nézőpont azonban veszélyes tévhit, amely aláássa a kölcsönös tisztelet és megértés alapelveit. A társadalmi

Az incel kultúra, vagyis az önkéntelen cölibátusban élők közössége, a Netflix által bemutatott "Kamaszok" című sorozat révén vált igazán közismertté. Azonban a jelenség már jóval korábban is jelen volt a társadalomban. A sorozat egy 13 éves fiú életén keresztül mutatja be, hogyan sodorta őt a szélsőséges online tartalmak világa a nőgyűlölet és a toxikus maszkulinitás felé. Ez a folyamat végül tragikus következményekhez, köztük gyilkossághoz vezetett.

- A nők 80 százaléka a férfiak 20 százalékához vonzódik. Azt hiszem, az inceleknek ebben igazuk van - mondta a fiú a sorozatban. Na de pontosan mit is jelent ez a toxikus, radikális kijelentés és elmélet? Eláruljuk.

Az elmélet lényegében arra utal, hogy a "gonosz nők" jelentős mértékben kiszorítják a férfiak túlnyomó többségét a párkeresés világából, megalázva őket, miközben csupán a legvonzóbb férfiakra összpontosítanak. Az úgynevezett 80/20 szabály szerint a nők 80%-a a férfiak csupán 20%-ának előnyben részesítésével foglalkozik, míg a többieket figyelmen kívül hagyják.

Azok, akik hisznek ebben a nézetben, gyakran úgy vélik, hogy a legjobbak közé való bekerüléshez elengedhetetlen a jó genetikai örökség, a kívánatos bőrszín, egy vonzó arcforma, vagy ha ezek híján vagyunk, akkor a pénzügyi háttér jelentheti a megoldást. Ezzel az elképzeléssel gyakran összefonódik az a sztereotípia, hogy a modern nők "válogatósak", "önzőek" vagy akár "kegyetlenek", és a hívők gyakran azt hangoztatják, hogy éppen emiatt képtelenek párkapcsolatra találni, illetve hogy emiatt nem jutnak el a szexuális kapcsolatokig.

Az egész egyébként a gazdasági, üzleti környezetben alkalmazott Pareto-elvre épül, ami azt mondja ki, hogy a bevételek 80 százaléka a vásárlók 20 százalékától származik. Azonban a randizásra átvitt értelmezése már sokkal torzabb.

Az ismerkedési hajlandóság 80/20 elméletének gyökerei nem a klasszikus férfi-női interakciókban rejlenek, hanem inkább a társkereső applikációk világában bukkantak fel, ami nem mentes a vitáktól. Ezen szabály mögött álló alapok igencsak ingatagok, különösen az incel kultúrában, ahol a tudományos megalapozottság teljesen hiányzik. Jelenleg nincs olyan megbízható kutatás, amely megerősítené ezt a nézetet, így a 80/20 elmélet inkább spekulációnak, mintsem ténynek tekinthető.

Miért olyan veszélyes?

Az elmélet alapja a női áldozatszerep hangsúlyozása és a nők folyamatos hibáztatása, amely teljes mértékben mentes a valóságtól. Néhány férfi úgy érzi, hogy a társadalmi rendszer ellene dolgozik, míg a nőket felelőtlenül vádolják azért, mert elutasítják őket. Ennek következményeként düh, frusztráció és gyűlölet halmozódik fel bennük. Ebből alakulnak ki azok az online közösségek, ahol a nőellenes nézetek már nem csupán elméleti síkon léteznek, hanem a mindennapok valóságává válnak. Sajnos, ezek a nézetek sok esetben erőszakos cselekedetekhez, sőt gyilkosságokhoz is vezetnek.

A párkeresés mindig is kihívást jelentett, függetlenül attól, hogy férfiak vagy nők állnak a folyamat középpontjában. A digitális társkeresés ugyan új irányokat mutatott, de az őszinte kapcsolatok létrejötte továbbra is lehetséges. Az egészséges férfi identitása nem az általában elért udvarlások számán múlik, hanem azon, hogy miként viszonyul másokhoz és önmagához. A visszautasítás pedig nem a kudarc jele, hanem inkább a folyamat természetes része, ami nem szabad, hogy megalázónak tűnjön.

A "gonosz nő" mítosz helyett érdemes lenne inkább arra fókuszálni, hogyan lehet egy férfi jobb partner, empatikusabb ember, és hogyan lehet újraépíteni az őszinte kapcsolatokat a két nem között.