A dél-koreai elnök ellen hazaárulás vádjával indítottak nyomozást, ami komoly politikai feszültséget keltett az országban.

A katonai szükségállapot bevezetésére tett kísérletek miatt nyomozás indult a dél-koreai elnök, Jun Szogjol ellen, akit potenciális hazaárulással és a hatalommal való visszaéléssel vádolnak. Szöul utcáin ezrek vonultak fel, hogy kifejezzék elégedetlenségüket, de a politikai táborának képviselői támogatásával sikerült túlélnie az első bizalmi szavazást. A legújabb intézkedés értelmében, amely hétfőn lépett életbe, Jun Szogjol nem hagyhatja el Dél-Koreát, így a helyzete továbbra is feszültté válik.

Szöulban a főügyészség vasárnap megerősítette a híreket, miszerint hazaárulás gyanújával nyomozás indult a hivatalban lévő államfő, Jun Szogjol ellen. A szabad média és a politikai pártok tevékenységét felfüggesztő katonai szükségállapot bejelentése után az elnök visszakozott, és bocsánatot kért. Eközben a statárium bevezetését támogató, ám azóta lemondott védelmi minisztert, Kim Jonhunt már őrizetbe vették.

Dél-Korea, amelyet Ázsiában a demokratikus berendezkedés egyik modelljaként tartanak számon, most egy meglepő helyzetbe került. Az államfő, aki a szabadságjogok korlátozását tervezi, továbbra is hatalmon maradhat, habár jogköreit jelentősen megszorítják. A miniszterelnök és a kormányzó párt vezetője egy közös sajtótájékoztatón bejelentette, hogy az elnök "nem fogja irányítani az állam ügyeit, beleértve a diplomáciát... miközben az elnök rendezett távozásáról folynak a tárgyalások".

Jun, aki korábban a főügyész tisztségét töltötte be, szombaton sikeresen megúszta a parlamenti vádeljárás próbálkozását. A konzervatív Népi Hatalom Pártjának képviselői ugyanis távolmaradásukkal bojkottálták a szavazást. A döntés hírére a parlament előtt összegyűlt több százezer fős tömeg elképedve és dühödt felháborodással reagált.

Ahogy a Financial Times jelentésében említést nyer,

Az ellenzék azt vállalta, hogy heti rendszerességgel előterjeszti a vádeljárási javaslatot, amíg Jun le nem lép a posztjáról.

Pártja vezetése közben azzal magyarázta, hogy miért blokkolta a folyamatot, hogy "rendezett módon mondhasson le" az elnök és "elkerüljék a további zűrzavart". Az FT szerint a pártvezetés alkut kötött az államfővel és cserébe azt kérte, hogy az egy legalább egy szűkszavú, televíziós beszédben bocsánatot kérjen. Ez azonban valószínűleg nem csillapítja a polgárok haragját - tette hozzá a gazdasági lap.

Juntot egyértelműen Amerika-barát politikai szereplőként ismerik el, és az Egyesült Államokban különösen emlékezetes, hogy egy állami vacsorán előadta az ikonikus American Pie című dalt. Ő volt az, aki sikeresen helyreállította Japánnal a kapcsolatokat, miközben Észak-Koreával szemben sokkal határozottabb és keményebb álláspontot képviselt, mint baloldali elődje.

Nyugati diplomaták véleménye szerint, függetlenül attól, hogy ki lesz a baloldal következő jelöltje, valószínűleg...

A dél-koreai igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy hétfőtől érvényben van a külföldre utazási tilalom Jun Szogjol elnök számára, amelyet a múlt héten kihirdetett szükségállapot váltott ki. Az elnök ellen lázadás és hazaárulás gyanújával indult hatósági eljárások miatt hozták meg ezt a döntést. A rendőrség, az ügyészség és a korrupcióellenes ügynökség egyaránt részt vett a lépés kezdeményezésében. Fontos megjegyezni, hogy bár a dél-koreai elnök hivatali ideje alatt nem vonható büntetőeljárás alá, a mentelmi jog nem terjed ki a lázadás vagy hazaárulás vádjaira. Ennek következtében a rendőrség jogosult kihallgatni, sőt, akár őrizetbe is venni Jun Szogjolt a szükségállapot kihirdetése miatt.

A dél-koreai védelmi minisztérium ugyanakkor közölte, hogy az ország fegyveres erőinek irányítása jelenleg is az államfő kezében van, továbbra is ő a hadsereg főparancsnoka. Dél-Koreában elnöki (prezidenciális) rendszer működik, mint az Egyesült Államokban, vagyis annak ellenére, hogy az áprilisi parlamenti választásokat az elnök pártja elveszítette, és a parlamentben az ellenzéki DP van többségben, továbbra is a PPP kormányoz. Ebben a rendszerben az elnök ellátja az államfői, kormányfői és a hadsereg-főparancsnoki tisztséget is.

A szükségállapot kihirdetése következtében vasárnapra virradóra őrizetbe került Kim Jonghjun korábbi védelmi miniszter, míg I Szangmin belügyminiszter lemondási szándékát nyújtotta be.

A Realmeter helyi közvélemény-kutató intézet hétfőn nyilvánosságra hozott felmérése alapján az államfő népszerűségi mutatói a múlt héten bejelentett szükségállapotot követően jelentős változásokon mentek keresztül.

17,3%-ra csökkent, ami a legalacsonyabb érték 2022-es hivatalba lépése óta, miközben elutasítottsága rekordmagasságba, 79,2%-ra emelkedett.

Jun Szogjul politikailag szorult helyzetben van, államfőként nem nagyon tudja keresztülvinni javaslatait az ellenzéki többségű törvényhozásban. Az előző parlamenti választást ugyanis nagy fölénnyel az ellenzék nyerte, az ellenzék javaslatait viszont az elnök rendre megvétózza, így patthelyzet alakult ki az országban. Ráadásul Jun Szogjol körül botrányok pattantak ki az utóbbi időben felesége miatt, akit korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel is gyanúsítottak.