A magyar családi vállalkozások a közös munka erejére helyezik a hangsúlyt, nem pedig a generációváltásra - Trade magazin.

A jelenlegi Magyarországon működő 515 ezer társas vállalkozás közül több mint 20 százaléka, vagyis körülbelül 130 ezer, családi vállalkozásnak minősül, ahol a tulajdonosok között valamilyen rokoni kapcsolat áll fenn. Ezen belül is több ezer olyan családi vállalkozás létezik, amelyek a rendszerváltás idején alakultak, és a mai napig sikeresen működnek. A jövőbeli siker kulcsa azonban az, hogy a különböző generációk zökkenőmentesen együtt tudjanak működni. Számos cég jelenleg is szembesül azzal a kihívással, hogy a cégkultúrájuknak már a múltban dolgozó generációk közös munkáját kell tükröznie, miközben a fenntarthatóság iránti elköteleződés és a kommunikációs nehézségek is megjelennek. Ezt a helyzetet részletesen elemzi a Comline Budapest, Magyarország egyik vezető tréningcége.

A családi vállalatokon belül többezer céget érint ma a generációk közötti együttműködés kérdése, hiszen gyakran az alapító - javarészt hatvanas évei végén, hetvenes évei elején járó -, idősebb, és akár további kettő korosztály is megpróbál eltérő értékek, motiváció és munkamorál mentén a cég élén dolgozni.

A kérdéssel nemzetközi kutatások is foglalkoznak, a PwC 2023-as Family Business Survey legfontosabb állításai a generációváltás és az üzleti fenntarthatóság kérdéseit, valamint a családi vállalkozások általános kihívásait és lehetőségeit feszegetik. Bár a vállalatok 79%-a rendelkezik világos üzleti céllal, ennek kommunikációja és a hosszú távú stratégiai tervezés hiányos, különösen a nem pénzügyi célok, például az ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) szempontok terén. Nagy Béla, a Comline Budapest vezető trénere, tulajdonosa hozzátette:

Hazai ügyfélkörünkben gyakran tapasztalható, hogy egy vállalat falai között négy különböző generáció is együttműködik. Minden generációnak megvan a maga motivációja, kihívásai és munkastílusa. A legnagyobb feladat az, hogy megtalálják azt a harmóniát, amely lehetővé teszi a cég sikeres működését a változó környezetben. Ha pedig olyan, nem anyagi jellegű szempontok alapján kell döntéseket hozniuk, mint például az ESG irányelveknek való megfelelés, akkor ez könnyen feszültségekhez vezethet.

A fenntarthatóság egyre inkább középpontba kerül, különösen az ESG irányelvek integrálása kapcsán, ami sokszor bonyolult döntési helyzeteket idéz elő. Az új generációk már aktívan keresik a fenntartható megoldásokat és figyelembe veszik azok társadalmi hatásait, míg az idősebb korosztály gyakran nehezen birkózik meg e trendek jelentőségével és tartalmával. A PwC legfrissebb felmérése is rávilágít arra, hogy a családi vállalkozások csupán egy szűk rétege (20%) képes világosan kommunikálni ESG céljaikat, és csupán 9% rendelkezik külön fenntarthatósági vezetővel. Nagy Béla megjegyezte:

Ez arra is utalhat, hogy a fiatalok eddig nem kaptak lehetőséget arra, hogy prioritásként kezeljék a fenntarthatóságot és az ESG irányelvek alkalmazását. Pedig a közeljövőben ez már törvényi kötelezettséggé válik a vállalatok számára hazánkban is.

A családi konfliktusok, valamint a konfliktuskezelésre vonatkozó struktúrák hiánya komoly kihívásokat okozhat. A PwC által végzett felmérés alapján a válaszadók csupán 19%-a alkalmaz hivatalos konfliktuskezelési eljárásokat, ami jelentős kockázatot hordoz magában a vállalat működése és hosszú távú stabilitása szempontjából.