A gyermekvédelem területén dolgozók életvitelének példamutatóságát szabályozó jogszabály került terítékre az Alkotmánybíróság előtt.

Az Alkotmánybíróság (AB) elé került a gyermekvédelemben dolgozók kifogástalan életvitelének vizsgálatáról szóló szabályozás, és már idén tavasszal dönthet is a testület - tudta meg a Népszava Boros Ilonától, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Program vezetőjétől.

A példa nélküli életvitel ellenőrzése érdekében egy 500 kérdésből álló alkalmassági vizsgát vezettek be. A kérdések széles spektrumot ölelnek fel, beleértve a szexuális életet és irányultságot, valamint az alkoholfogyasztási és szabadidős szokásokat. Ezt az új tesztet a kormány a közelmúltban történt kegyelmi botrányra reagálva indította el, hangsúlyozva, hogy célja a pedofil és egyéb visszaélések megelőzése.

Azok, akik nem töltik ki az előírt adatlapot, számíthatnak arra, hogy elbocsátják őket. Az újonnan bevezetett teszt sokak véleménye szerint sérti a személyiségi jogokat. Ennek következményeként több gyermekotthon munkatársa elveszítette állását; például a budapesti Cseppkő gyermekotthonból 18 alkalmazott távozott. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) rendőrökkel együttműködve rendszeres ellenőrzéseket végez a gyermekvédelemben dolgozók otthonaiban, hogy környezettanulmányokat készítsenek. Ennek részeként felmérik a dolgozók életkörülményeit és szokásaikat, sőt, a szomszédok véleményét is kikérik.

A TASZ vállalta két olyan gyermekvédelmi dolgozó jogi képviseletét, aki elvi okokból visszautasította a vizsgálatot, az ahhoz kapcsolódó, a magánéletük részleteire kérdező adatlap kitöltését. A TASZ mindkét esetben munkajogi pert indított a munkáltató ellen, annak ellenére, hogy a foglalkoztató a törvénynek megfelelően járt el, amikor az adatlap kitöltését megtagadó dolgozókat elbocsátotta. A munkaügyi peren keresztül ugyanis magát a jogszabályt szerették volna Alkotmánybíróság elé vinni.

Az Alkotmánybíróság feladata, hogy megvizsgálja, vajon a jogszabály összhangban áll-e az alaptörvénnyel. Amennyiben alaptörvény-ellenesnek találják, a jövőben nem lehet kötelezően elvárni a magánéletre vonatkozó kérdések megválaszolását, és nem lehet ezeket a munkaviszony feltételeiként kezelni. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint ez a lépés súlyosan sérti a magánélethez fűződő jogokat.