Sajnos baleset érte az autómat. Kérdés, hogy a biztosító állja a költségeket?

Minden magyarországi gépjármű üzembentartónak kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kötni, ezt nevezik biztosítási kötelezettségnek. Cserébe a biztosító köteles helytállni a gépjárműhasználat során történt károkozás esetén, ez szaknyelven a biztosító helytállási kötelezettsége. De pontosan mire terjed ki ez a helytállás, avagy meddig felel a biztosító?

A 2009. évi LXII. törvény 12. §-a világosan meghatározza, hogy a biztosítás kiterjed a felelősség vizsgálatára, valamint a biztosított személyekkel szemben, a biztosítási szerződésben megnevezett gépjármű használata következtében keletkezett, megalapozott kártérítési igények teljesítésére.

A helytállási kötelezettség a biztosítók esetében nem minden károkozásra vonatkozik, és ez sokszor bonyolíthatja a helyzetet. Vannak olyan esetek, amikor a biztosító nem vállalja a kár megtérítését. Melyek ezek a helyzetek? A jogszabályok pontosan meghatározzák ezeket a kivételeket, és most néhány legfontosabb kategóriát említünk meg.

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

Vannak azonban olyan speciális helyzetek is, amikor a biztosító nem köteles kártérítést fizetni. Például, ha olyan járművet használunk, amely éppen nincs forgalomban, akkor a biztosító nem vállal felelősséget a keletkezett kárért, mivel ilyenkor nem áll fenn a kockázatviselés.

A biztosító nem köteles kártérítést fizetni abban az esetben sem, ha a károkozó személye ismeretlen, illetve ha a balesetet okozó gépjármű nem azonosítható. Ilyen helyzetben a kártalanítási számla kifizeti a kártérítési összeget, azonban ha később sikerül az elkövetőt azonosítani, akkor az ő biztosítójának kell rendeznie a kiadott számlát.

Nagyon fontos, hogy a biztosító nem fizet akkor sem, amikor a károsult alkohol, vagy kábítószer/gyógyszer hatása alatt áll.

A káresemény pontosabb dokumentálásához elengedhetetlen, hogy rendelkezésünkre álljon a baleseti bejelentő lap, amely tartalmazza a gépjármű részletes adatait, valamint a rendőrségi jegyzőkönyv vagy igazolás. Ezek a dokumentumok alapvető fontosságúak a káresemény bizonyítékaként.

Tűz-, robbanás- és elemi kár esetén fontos, hogy a forgalmi engedély, valamint a tűzrendészeti hatóság határozata rendelkezésre álljon. A casco biztosítás vonatkozásában külön figyelmet érdemel, hogy lopáskár bekövetkezésekor a rendőrségi feljelentés másolata, a nyomozás megszüntetéséről szóló határozat, valamint a forgalmi engedély és a rendszámtáblát visszavonó határozat is elengedhetetlen dokumentumoknak számítanak.

Hasznos dolog az autóban tartani egy baleseti bejelentőt, amelyet bármely biztosítótól beszerezhetünk. Azonban az E-kárbejelentő applikáció használatával gyorsan és egyszerűen bejelenthetjük a károkat is, ami felgyorsítja a kárrendezési folyamatot. Ne feledjük, hogy baleset esetén azonnal értesítenünk kell a biztosítót, hogy a kárigény felmérése minél előbb megkezdődhessen.

Első lépéseink között fontos, hogy baleset esetén készítsünk fényképeket a jármű állapotáról. Ez segít elkerülni a jövőbeli vitákat a kárigényekkel kapcsolatban. Emellett ügyeljünk arra, hogy a baleseti bejelentőt precízen töltsük ki, és a tényeket világosan rögzítsük, hogy minden részlet egyértelmű legyen.

Ha a baleset résztvevői sikeresen megegyeznek, akkor nincs szükség rendőri közbeavatkozásra. Viszont, ha vita merül fel, a rendőr hívása elkerülhetetlen. Érdemes tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem kötelező feltüntetni a nyomtatványon, hogy ki mennyire felelős a balesetért. Ezen kívül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a károkozónak is be kell jelentenie a kárt a saját biztosítójának.

A baleset bejelentésének beérkezését követően a biztosító által megbízott kárszakértő végzi el a kárfelmérést - ő veszi fel a kapcsolatot a baleset károsultjával időpont-egyeztetés céljából. Ha a baleset után nem a lakcímünkre, hanem egyenesen a szervizbe kell szállítanunk a járművet, akkor a szemle helyszínének a javító címét adjuk meg, és feltétlenül gondoskodjunk arról, hogy mi is ott tartózkodjunk a megbeszélt időpontban.

A kárszemlére általában három munkanapon belül kerül sor, amelyet követően a kárszakértő még két napon belül megállapítja a kár mértékét, és javaslatot tesz a biztosítónak a kártérítés összegére. Ezt követően a biztosító dönt a kártérítés összegéről, és ő intézi a kifizetést is.

Előfordulhat, hogy a javítás során olyan sérülésre derül fény, ami a kárfelmérés alkalmával nem volt látható, ilyenkor jeleznünk kell a pótszemlére vonatkozó igényünket - ez ugyanúgy zajlik, mint az első kárszemle.

Fontos megjegyezni, hogy értékcsökkenés esetén is igényelhető kártérítés!

Ha a kárfelmérés során a szakértő arra a következtetésre jut, hogy a jármű gazdaságosan helyreállítható - azaz nem merül fel a gazdasági totálkár esete -, akkor két opció közül dönthetünk a kárkifizetés kapcsán.

Egyezségi kárrendezés: Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a kárszakértő által megállapított és a biztosítótársaság által jóváhagyott összeg elegendő a gépjármű javításának fedezésére, érdemes ezt a kifizetési módot választanunk. Az ajánlatban szereplő összeget a biztosító minden további számla vagy bizonylat bemutatása nélkül téríti meg.

Számlás kárrendezés folyamata: A kárszakértő által készített kalkulációt először a választott javítóműhelynek kell bemutatnunk. Ezt követően az ott kapott számlát el kell juttatnunk a biztosítónkhoz, amely alapján a kifizetés megtörténik. Ha gazdasági totálkár merül fel, a biztosító szintén segítséget nyújt. Ilyenkor fontos mérlegelnünk, hogy érdemes-e az autót megjavíttatni, vagy inkább eladni a roncsot. A biztosítók gyakran vállalják az értékesítést is, ha úgy döntünk, hogy ezt nem szeretnénk saját magunk intézni.

Érdemes akár több szervizben is érdeklődni annak érdekében, hogy mérlegelhessük, melyik opcióval járunk jobban.