Az a nemzet, amely híres a lenyűgöző szuperautóiról.
Az autopro.hu sorozatában betekintést ad Magyarország környezetének járműipari helyzetébe: melyik szomszédunk hány autót gyárt? Milyen márkák vannak jelen a régióban? A sorozatunkból minden kérdésre választ kaphat! A harmadik részben a szuperautója miatt ismert Horvátország kerül terítékre.
Az egykori Jugoszlávia utódállamai közül a Magyarországgal határos államok között egyértelműen a horvát járműipar a legkisebb, ennek ellenére van egy olyan terméke, ami világszerte ismertté teszi: a Rimac.
Mate Rimac 2009-ben Zágráb közelében megalapította a Rimac Automobili céget, amely azóta a jövő elektromos szuperautóinak egyik úttörője lett. A 2010-es évek folyamán a vállalat számos innovatív elektromos szuperautó koncepcióját mutatta be, de az igazi áttörés az utolsó 5-6 évben következett be. 2018-ban debütált a C-Two koncepció, amelynek végleges verziója a 2021-ben bemutatott Nevera lett. Ez a lenyűgöző autó elképesztő 1914 lóerős teljesítménnyel és 2360 Newtonméteres maximális nyomatékkal rendelkezik. A Nevera mindössze 1,97 másodperc alatt gyorsul fel 0-ról 100 km/h-ra, míg végsebessége elérheti a 412 kilométer/órát. Valódi hiperautó, amelynek első példányát a korábbi Formula-1-es világbajnok, Nico Rosberg vásárolta meg.
2021-ben a Rimac jelentős lépést tett, amikor a Porsche-val együtt megvette a Bugattit, így létrehozva egy közös vállalatot, amelyben a Porsche 45%-os részesedéssel bír. A Rimac 2022-től kezdődően akkumulátorokat szállít a BMW számára, emellett 2024-ben bemutatott egy innovatív robotaxi modellt is. A vállalat jelenlegi létszáma körülbelül 1500 főt számlál.
Természetesen a horvát autóipar nem csupán a Rimac köré épül. Kiemelkedő szereplője a Dok-Ing, amely elektromos, távolról irányított munkagépek fejlesztésével foglalkozik. A vállalat főként bányászati járműveket állít elő, emellett tűzoltásra alkalmas robotokkal is bővítette termékpalettáját.
A horvát autóipar alapvetően a kutatás-fejlesztés területére összpontosít, így nem tekinthető a legnagyobb foglalkoztatónak a horvát gazdaságban, amely főként a szolgáltatásokra, különösen a turizmusra épül. Jelenleg körülbelül 10 ezer fő dolgozik ezen a téren. Habár cikkünk fő témája nem közvetlenül kapcsolódik hozzá, a járműgyártás során elengedhetetlen megemlíteni a fiumei hajógyárat, amely szintén lényeges szereplője a horvát iparnak.
Horvátországban a buszgyártásnak gazdag hagyományai vannak, amelyeket a jugoszláv időszakban alapított TAZ (Tvornica Autobusa Zagreb) képviselt. A csúcsponton a gyár 1200 munkavállalót foglalkoztatott, és évi 900 busz legyártásával büszkélkedhetett. A TAZ buszai nemcsak a hazai piacon, hanem távoli országokban, például Kínában és Finnországban is népszerűek voltak. Azonban Horvátország függetlenné válása után a gyártási tevékenység jelentős csökkenésen ment keresztül, és végül az üzem 2000-ben végleg bezárta kapuit.
