Felfedezték, hogy a felnőtt agyban új agysejtek keletkeznek, ami biológiai alapot nyújt a neurogenezis jelenségének.

Az agy olyan központi szerepet játszik a szervezet működésében, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy ne rendelkezzen bizonyos fokú regenerációs képességgel. Vagyis a benne működő elhalt idegsejteket folyamatosan pótolni kell újakkal ahhoz, hogy az egészséges agyfunkció fennmaradhasson - gondolhatnánk. Csakhogy már több mint száz éve vitatkoznak az agykutatók azon, hogy felnőtt korban létrejönnek-e új idegsejtek az agyban, és mindeddig erre nem találtak egyértelmű bizonyítékot. Most azonban a svéd Karolinska Intézet agykutatói azt állítják, rátaláltak a Szent Grálra: újonnan képződött agysejtekre leltek a hippokampuszban.

Ne fogyassz alkoholt, mert károsítja az agysejteket, és sajnos ezekből csak annyi van, amennyi gyerekkorodban kialakult. Felnőttkorban már csak pusztulnak, és nem keletkeznek újabbak helyettük. Ezt a figyelmeztetést már több mint egy évszázada hangoztatják az idősebb generációk, főként a fiatalabbak, közvetlenül a gyermekeiknek. A figyelmeztetés eddig nagyrészt helytállónak bizonyult, hiszen az alkohol valóban mérgező az idegsejtekre, és hozzájárul a korai elhalálozáshoz – nemcsak az agyat, hanem gyakorlatilag minden szervet károsít. Hosszú időn keresztül az volt a tudományos konszenzus, hogy felnőtt korban az emberi agyban nem születnek új neuronok, bár a kutatók között sosem alakult ki egyetértés e téren.

Ez a vélekedés a modern neuroanatómia atyjától, az előző századforduló táján működő spanyol Santiago Ramón y Cajaltól ered. Cajal írta le először az idegsejteket és az agyszövet felépítését, és a neuronokat az ember születése után már "rögzült, végleges és változatlan" képletekként jellemezte. A következő évtizedekben annyit puhult az agykutatók álláspontja, hogy a gyermekkorban már "megengedték" a neurogenezist (vagyis az új neuronok létrejöttét), és ez vált a dogmává: a múlt század nagy részében tankönyvi "ténnyé" szilárdult, hogy a fiatalkori egyedfejlődés lezárulta után (nagyjából húszéves korra) megszűnik a neurogenezis az emberi agyban, és azután - az aggódó anyák szakvéleményét alátámasztva - már csak azokkal az agysejtekkel gazdálkodhatunk, amelyek addig megadattak.