Ébredés a mély álomból: előbb észleli ezt a beteg, mint maga az orvos.
A kóma, amely a tudat teljes hiányát jelenti, és amely különböző időtartamokban jelentkezhet, még mindig rejtélyes terület az orvostudomány számára. Az orvosok számára is sok kérdést felvet a tudattalan állapotból való "visszatérés" folyamata. A mesterséges intelligencia viszont forradalmasíthatja ezt a szegmenst azzal, hogy képes korábban észlelni a beteg tudatállapotának finom, rejtett jeleit, így potenciálisan gyorsabb és pontosabb diagnózisokat nyújthat.
Számos film és irodalmi mű foglalkozik azzal a hátborzongató témával, amikor a kómában lévő beteg tudatában van mindannak, ami körülötte történik. Képzeljük el, hogy belső világában kiabálna, ám a külvilág számára csupán egy vegetáló lényként jelenik meg. Ez a jelenség nem csupán a fikció terméke, hanem a valóságban is előfordulhat: az úgynevezett rejtett tudatosság állapotáról van szó. Ilyenkor a páciens teste mozdulatlan, kommunikációra képtelen, de az agya éber állapotban működik, és képes a külvilág ingereire reagálni, mindezt azonban láthatatlanul, saját belső térben megélve.
A rejtett tudatosság jelenségét közel húsz évvel ezelőtt fedezték fel, és az azóta végzett kutatások azt mutatják, hogy a kómában lévő páciensek körülbelül egynegyede képes agyi aktivitásra. Ez azt jelenti, hogy ezek az emberek egy mozdulatlan testbe zárva, valójában tudatosan érzékelhetik a körülöttük zajló eseményeket.
Az apró jelek és az azok mögött zajló agyi folyamatok felfedezése lehetséges, de ehhez különleges műszerezettség és szaktudás szükséges. Jelenleg azonban az orvosok a hagyományos vizsgálati módszerekre támaszkodnak: figyelemmel kísérik a beteg szemmozgását, valamint reakcióit a hangokra és utasításokra.
A Stony Brook Egyetem kutatói, Sima Mofakham számítógépes idegtudós vezetésével, egy más megoldáshoz fordultak: a mesterséges intelligenciát hívták segítségül. 37 friss agysérüléssel küzdő betegről készítettek videót, akik látszólag kómában voltak. Rendkívül részletesen - az egyes pórusok szintjén - követték nyomon a résztvevők arcmozgásait, miután azok olyan parancsokat kaptak, mint a "nyisd ki a szemed"
A kutatók által kifejlesztett SeeMe nevű, mesterséges intelligencián alapuló követőeszköz képes volt észlelni az arcmozgásokat, és megvizsgálta, hogy ezek a mozgások mennyire kapcsolódnak a kiadott parancsokhoz. A SeeMe által készített elemző videók 36 beteg közül 30-nál dokumentálták a szemnyitási reakciókat, míg 17 betegből 16-nál sikerült rögzíteni a szájmozgásokat. Érdekes módon az öt beteg esetében nem voltak észlelhető motoros reakciók, amelyeket az orvosok könnyen észlelhettek volna, míg a többieknél igen. Egy konkrét esetben például a SeeMe a felvételt követő 18. napon azonosított szájmozgásokat, de a beteg csak a 37. napon mutatott nyilvánvaló motoros parancsválaszokat. Összességében a mesterséges intelligencia átlagosan 4,1, illetve 8,3 nappal korábban észlelte a résztvevők tudatosságának jeleit, mint ahogy az orvosok ezeket észrevették volna.
A mesterséges intelligencia képes érzékelni a legapróbb mozgásokat, ami forradalmasíthatja a tudatállapotok nyomon követésének gyakorlatát, különösen olyan esetekben, amikor a betegek nem reagálnak a szokásos orvosi vizsgálatokra. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek a korai jelek rendkívül értékesek lehetnek az orvosok és a családok számára a megfelelő ellátási döntések meghozatala során. Megfigyelték, hogy azok a betegek, akiknél intenzívebb és gyakoribb arcmozgások tapasztalhatók, általában kedvezőbb klinikai eredményekkel rendelkeznek.
Mofakham és csapata azon dolgozik, hogy továbbfejlessze eszközüket, kiterjesztve az elemzési lehetőségeit más mozgásformákra, például az izmok elektromos aktivitásának vizsgálatára. Céljuk egy olyan "igen vagy nem" válaszrendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi az eszméletüknél lévő, de mozgásra vagy beszédre képtelen betegek számára, hogy arckifejezéseik segítségével reagáljanak egyszerű kérdésekre. Eddigi eredményeikről a Communications Medicine folyóiratban adtak hírt.
