Brüsszel perbe fogja a magyar kormányt a jogszabály körüli viták miatt.

Magyarország kedden az Európai Bíróság előtt felel a 2021-ben elfogadott, itthon és külföldön is széleskörű kritikát kiváltó gyermekvédelmi törvény miatt. Ezt a jogszabályt az Európai Bizottság és számos tagállam LMBTQ+-ellenes intézkedésként értékelte. A Brüsszel és 16 EU-tagország közötti jogi eljárás középpontjában a jogállamiság és az uniós alapelvek állnak, ami komoly politikai és jogi következményekkel járhat. Emellett Magyarország jelentős uniós forrásainak blokkolása is veszélybe kerülhet.

Az ügy középpontjában a magyar kormány által elfogadott gyermekvédelmi jogszabály áll, amelyet az Európai Bizottság kritikával illett. A törvény számos aspektusát vitatják, mivel úgy vélik, hogy az jelentős mértékben korlátozza az inkluzív szexuális nevelés lehetőségeit, továbbá komoly akadályokat gördít az LMBTQ+ párok örökbefogadási lehetőségei elé. Emellett a jogszabály a médiában és reklámokban megjelenő homoszexualitással kapcsolatos tartalmakra is szigorú szabályozásokat vezet be.

A jogszabályt 2021-ben fogadták el, de az Európai Bizottság már egy évvel később kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, arra hivatkozva, hogy a jogszabály ellentétes az uniós alapelvekkel.

A bírósági tárgyalás jelentősége kiemelkedő, hiszen a Bizottság mellett 16 EU-tagállam is részt vesz az ügyben, ami példátlan részvételt jelent egy ilyen jellegű eljárás során. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a döntés nem csupán a magyar törvény jövőjét befolyásolhatja, hanem alapvető kérdéseket is felvethet Magyarország EU-tagságával kapcsolatban, amennyiben a bíróság megállapítja, hogy a törvény ellentétes az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkével – olvasható a Politico jelentésében.

A döntési folyamat nem éppen gyorsan zajlik: az Európai Bíróság főtanácsnokától várható első vélemény közzététele három-négy hónap múlva várható, míg a végső ítélet még ennél is később érkezhet.

A kimenetel jelentős mértékben befolyásolhatja az Európai Tanács hozzáállását Magyarország jogállamisági helyzetéhez,

ahol eddig kerülték az uniós szavazati jog felfüggesztését jelentő 7. cikkely alkalmazását, amelyet viszont épp a német kormány kérésére poroltak le a múlt héten.

A berlini javaslat értelmében az EU-ügyek miniszterei kedden sorra veszik a magyar jogállamisági helyzetet, különös figyelmet szentelve a 2018-ban kezdődött, 7. cikkely szerinti eljárás folyamatának. Ezzel párhuzamosan a Nézőpont Intézet, mely szoros kapcsolatban áll a magyar kormánypártokkal, Brüsszelben prezentálja a jogállamiság helyzetéről szóló jelentését az EU intézményei előtt. Ez a lépés tovább fokozza a politikai diskurzust, és új dimenziókat ad a magyar helyzet nemzetközi megítélésének.

A gyermekvédelmi törvény következtében Magyarország nem tud hozzáférni a 600 millió eurós kohéziós forráshoz. Ez a helyzet nem a gyakran hangoztatott jogállamisági eljárás következménye, hanem az EU alapjogi chartájának megsértése miatt állt elő.