Brüsszel és Washington összecsapása: Trump egy hatalmas ütést mért Európára, de most érkezik a második felvonás.

Fedezd fel a magyar gazdaság jövőbeli lehetőségeit és szerepét az átalakuló világgazdasági környezetben a Portfolio gazdasági csúcskonferenciáján, a Budapest Economic Forumon! Ne hagyd ki ezt a lehetőséget, csatlakozz hozzánk te is!

Kezdjünk egy rövid időutazással 2024 végére, hogy mit gondolt akkor a nemzetközi fősodor az idei esztendőről!

A tavalyi év végén az Egyesült Államok különlegességei kerültek a figyelem középpontjába. A média és a gazdasági elemzők egyaránt arról beszéltek, hogy az USA milyen figyelemre méltó növekedést könyvelhetett el, míg az Európai Unió gyakorlatilag stagnált. Az írások gyakran éles kritikával illették "az öreg kontinens"-et, amiért úgy tűnik, hogy stratégiáját tekintve lemaradt a világtól. Míg a világ legnagyobb gazdasága folyamatosan befektet a jövőbe az mesterséges intelligencia, a félvezetők és a hadiipar területén, addig az EU-nak sürgősen fel kellene ébrednie, és új irányvonalakat keresnie a versenyképessége megőrzése érdekében.

Az Uniót úgy tűnt, hogy elnyelik a belső politikai feszültségek és a lassú, nehézkes bürokrácia, miközben a tagországok lemondtak a költségvetési ráfordításokról.

A forgatókönyv olyannyira megingathatatlannak tűnt, hogy a pénzügyi szektor szereplői jelentős összegeket fektettek bele. A világ egyik legnagyobb vagyonkezelő cége, a Blackrock, például 2024 novemberében egy elemzést publikált, amelynek címe: Pozícionálás a transzatlanti szakadékra.

Ezek az előrejelzések egy fontos tényezőt mindenképpen figyelmen kívül hagytak: a Trump-adminisztráció befolyását. Ennek okai legalább három fő pontban összefoglalhatók:

A Trump-kormány intézkedéseinek tartós gazdasági következményei jelenleg még nehezen felmérhetők. Azonban a rövid távú hatások eddig inkább kedvezőtlennek tűnnek.

A kereskedelmi szabályozás átalakulása nem csupán az Egyesült Államok gazdaságát érinti drasztikusan, hanem a nemzetközi közösség számára is elengedhetetlenül szükségessé teszi a kapcsolatok újragondolását.

A vámháború következményeként a világ számos nemzete elgondolkodott egy nyilvánvaló kihíváson:

Ha az Egyesült Államokba való termékeljuttatás költségei jelentősen megnőttek, érdemes új piaci lehetőségeket felfedezni.

A közelmúlt eseményei nyomán az Európai Unióban felpörögtek a tárgyalások, és különösen fontos lépésként emelendő ki a Mercosur, a dél-amerikai országokat tömörítő blokk és az EU közötti megállapodás. Ez az egyezség lehetőséget teremt az európai cégek számára, hogy könnyebben hozzáférjenek a világ egyik legszigorúbb piacához. A Mercosur jelenleg az EU tizedik legfontosabb árukereskedelmi partnerének számít. Továbbá, Brüsszel új impulzusokat adott az Indiával folytatott tárgyalásoknak is, amelynek hatalmas piaca óriási lehetőségeket rejt magában. Ezen diplomáciai tevékenység keretében Mexikóval, Szingapúrral, Dél-Koreával és Indonéziával is aktívan folynak a megbeszélések, vagy már sikeresen befejeződtek.

Az elmúlt fél év eseményei, a kereskedelmi nyitás mellett, egy másik, nehezen megfogható, de rendkívül fontos hatást gyakoroltak: jelentősen megváltozott a hangulat az európai kontinensen. Ez a változás nem csupán az Egyesült Államok kereskedelempolitikai irányváltásának következménye, hanem - többek között J. D. Vance amerikai alelnök müncheni beszéde nyomán - a geopolitikai szerepek felfogásának drámai átalakulásáé is. Olyan nagy nyomás nehezedett a brüsszeli és a tagállami vezetőkre, hogy sürgős lépéseket tegyenek az EU sodródásának megállítására, hogy a problémákat már nem lehetett tovább elodázni. Ahogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is megjegyezte:

Az üzleti modellünk korábban jellemzően a megfizethető munkaerőre összpontosított, elsősorban Kínából, valamint a kedvező árú energiaforrásokra Oroszországból. Emellett a biztonságunk és a biztonsági beruházások egy részét is kiszerveztük. Most azonban ez a megközelítés már a múlté.

Az Európai Unió ipari szektorának kihívásait nagymértékben befolyásolja az energia magas ára, amely az Egyesült Államokhoz és Kínához viszonyítva komoly hátrányt jelent. Ennek orvoslására Brüsszel tervezi az energiapiac egységesítésének lezárását, valamint az árazási mechanizmus reformját. Továbbá, forrásokat kívánnak biztosítani a vállalatok számára, hogy növelhessék energiahatékonyságukat, és a rendszer stabilitásának érdekében a tárolási kapacitások bővítését is támogatni fogják. Az EU emellett a Tiszta Ipari Megállapodás keretében konkrét segítséget nyújt az acél-, fém- és vegyiparnak, valamint a megújuló technológiák fejlődésének előmozdítására is fókuszál.

Egy régóta fennálló kihívás, hogy az európai cégek nehezebben férnek hozzá a finanszírozási forrásokhoz, mint amerikai riválisaik. E problémára reagálva indult el a befektetési és megtakarítási unió néven ismert kezdeményezés. Ez a reformcsomag számos, eddig elhúzódó strukturális intézkedést ölel fel, a pénzügyi eszközök értékpapírosításának újbóli fellendítésétől kezdve az egységes felügyeleti rendszer bevezetéséig.

A Bizottság emellett aktívan dolgozik a helyi vállalkozásokat terhelő túlszabályozottság mérséklésén, és elindította az InvestAI programot, amely keretében 200 milliárd euró áll rendelkezésre a mesterséges intelligencia fejlesztések támogatására.

Mindeközben a védelem területén jelentős szemléletváltás bontakozott ki. Az orosz-ukrán háború feszültsége alatt az európai vezetők fokozott figyelmet fordítanak a kontinens katonai potenciáljának fejlesztésére. A korábbi stabilitás érzésének megingását nemcsak a közvetlen szomszédságunkban zajló konfliktus, hanem az is hozzájárult, hogy

Az Egyesült Államok vezetői világossá tették, hogy nem kívánják továbbra is az európaiak biztonságának elsődleges biztosítói maradni.

Az üzenet világosan átjött. A Bizottság egy átfogó stratégiát terjesztett elő az EU védelmi képességeinek megerősítésére, amelyhez 800 milliárd eurót kívánnak mobilizálni. A javaslat részeként egy új hiteleszköz is létrejön a közös beszerzések támogatására, és lehetőséget adnak arra, hogy a tagállamok uniós forrásokat katonai kiadásokra is felhasználhassanak. Az országok között kialakult egyfajta egyetértés azzal kapcsolatban, hogy a védelmi költségvetéseket növelni kell. Sorra érkeznek a bejelentések arról, hogy a különböző államok milyen mértékben hajlandók emelni a GDP-hez viszonyított katonai kiadásaikat. A korábban a NATO-tagok számára kijelölt 2%-os cél már nem tűnik elegendőnek: csütörtökön Mark Rutte, a katonai szövetség főtitkára is azt nyilatkozta, hogy az 5%-os cél mögött "széleskörű támogatottság" áll.

Az Egyesült Államok előnye az innovációban, termelékenységben és a katonai képességek területén nem fog egyhamar elillanni az elmúlt fél év fejleményei után sem. Azok viszont, akik már temették az uniót, meglehet, elhamarkodottan ítélkeztek.

Az EU végre felismerte, hogy melyik ligában focizik - az eltökéltsége pedig tapintható. a bizonyítás azonban még hátravan, meglátjuk, mit hoz a második félidő.

Címlapkép forrása: Shutterstock, a képek világa.

Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő jogi információk részletesen tájékoztatják az olvasót a kockázatokról és a felelősségekről.