Drámai gazdasági előrejelzések láttak napvilágot a 2025-ös év kapcsán: a várakozásokkal ellentétben nem egy virágzó esztendő, hanem pénzügyi válság fenyegethet. Készüljünk fel a nehézségekre! - Pénzcentrum

A globális gazdaság 2025-re számos új kihívással kell, hogy szembenézzen, miközben a járvány nyomai még mindig frissen élnek a köztudatban. Bár az infláció csökkenése és a részvénypiacok emelkedése bizakodásra ad okot, a megélhetési válság, a politikai instabilitás és a kereskedelmi feszültségek komoly árnyékot vetnek a jövőbeli kilátásokra.

Alighogy a globális gazdaság elkezdte maga mögött hagyni a COVID-19 világjárvány utóhatásait, máris új kihívások sora nyílt meg 2025-re. 2024-ben a világ jegybankjai végre elkezdhették csökkenteni a kamatlábakat, miután nagyrészt sikeresen legyőzték az inflációt anélkül, hogy globális recessziót okoztak volna. Az amerikai és európai részvények rekordmagasságokat értek el, a Forbes pedig "kiemelkedő évként" hivatkozott 2024-re a szupergazdagok számára, hiszen 141 új milliárdos került fel a listájukra - írja a Reuters.

Bár sokan örömmel fogadták a híreket, úgy tűnik, hogy a választók számára ez nem volt elég világos. Egy választási csúcsévben a szavazók Indiától Dél-Afrikán át Európáig és az Egyesült Államokig a hivatalban lévő vezetőik felelősségét kérték számon, mindezt a megélhetési válság következtében, amit a járvány utáni áremelkedések sorozata idézett elő. 2025 sokak számára talán még nagyobb kihívásokat tartogat. Amennyiben Donald Trump elnöksége alatt újabb importvámokat vezetnek be, ez kereskedelmi háborúhoz vezethet, ami újabb inflációs hullámot vagy globális gazdasági lassulást okozhat – netán mindkettőt. A jelenleg történelmi mélyponton lévő munkanélküliség pedig újra emelkedésnek indulhat.

Az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok, a németországi és franciaországi politikai patthelyzetek, valamint a kínai gazdaságot érintő kérdések tovább árnyalják a képet. Eközben sok ország számára egyre nagyobb aggodalmat jelent a klímaváltozás okozta károk költsége.

A Világbank legfrissebb jelentése alapján a legszegényebb országok gazdasági helyzete már húsz éve nem tapasztalt ilyen válságos állapotot, mivel nem részesültek a járvány utáni fellendülés előnyeiből. Az utolsó dolog, amire most szükségük lenne, az egy újabb kedvezőtlen tényező, mint például a kereskedelmi vagy a finanszírozási feltételek romlása.

A gazdagabb országok vezetőinek sürgősen új stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy kezeljék a választók aggodalmait a vásárlóerő, az életszínvonal és a jövőbeli lehetőségek csökkenése kapcsán. Ha nem találják meg a megfelelő megoldásokat, az hozzájárulhat a szélsőséges politikai erők megerősödéséhez, amelyek már most is megosztott és hatékonytalan parlamenti helyzeteket eredményeznek.

A COVID-19 utáni időszakban új költségvetési prioritások bontakoznak ki a már amúgy is megterhelt nemzeti költségvetésekben. A klímaváltozás hatékony kezelése, a hadseregek megerősítése, valamint az idősödő népesség ellátásának biztosítása mind sürgető feladatokká váltak. E kihívások megoldásához pedig elengedhetetlen, hogy az országok egészséges gazdasági alapokra építkezzenek, hiszen csak így tudják előteremteni a szükséges forrásokat.

A Világbank legújabb jelentése figyelmeztet arra, hogy ha a kormányok a jövőben is folytatják a korábbi gyakorlatot, és továbbra is csak adósságot halmoznak fel, akkor előbb-utóbb komoly pénzügyi válság fenyegethet.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke az év utolsó ülését követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy 2025-re "bőséges bizonytalanság" vár ránk. Továbbra sincs egyértelmű válasz arra, hogy Donald Trump ténylegesen végrehajtja-e az összes importra kivetett 10-20%-os vámot, amelyek a kínai termékekre akár 60%-ra is emelkedhetnek. Lehetséges, hogy ezek csak a tárgyalások előkészítései. Ha ezek a vámok életbe lépnek, a következmények attól függenek, hogy mely iparágak viselik a legnagyobb terheket, és hogyan reagálnak a piaci szereplők.

Kína, mint a világ második legnagyobb gazdasági hatalma, egyre inkább szembesül a mélyreható átalakulás szükségességével, hiszen az utóbbi évek dinamikus növekedése kezd lelassulni. A közgazdászok véleménye szerint elengedhetetlen, hogy megszüntessék a túlzott ipari függőséget, és nagyobb anyagi támogatást juttassanak az alacsony jövedelmű lakosságnak, hogy ezzel erősítsék a belső fogyasztást és a gazdaság fenntarthatóságát.

Európa, amely a világjárvány következtében gazdaságilag továbbra is lemaradásban van az Egyesült Államokkal szemben, vajon képes lesz-e orvosolni a sürgető problémákat, mint például a befektetések hiányát és a munkaerőhiányt? Először is, a két legnagyobb eurózónás ország, Németország és Franciaország politikai impasse-át kellene feloldaniuk a fejlődés érdekében.

Sok más gazdaság számára a dollár erősödése, amit Trump politikai döntései által generált infláció következményeként tapasztalhatunk, kedvezőtlen híreket hozhat. Ez a helyzet ugyanis elvonhatja a külföldi befektetéseket, miközben a dollárban mért adósságok terhei is megnövekedhetnek. Ezen túlmenően, az ukrajnai és közel-keleti feszültségek következményei, amelyek nagymértékben kiszámíthatatlanok, szintén komoly kockázatokat hordoznak magukban, különösen az energiaárakra gyakorolt hatásuk révén, amelyek a globális gazdaság működését alapvetően befolyásolják.

Jelenleg a döntéshozók és a pénzpiacok egyaránt azzal a reménnyel tekintenek a jövőbe, hogy a globális gazdaság átvészeli a nehézségeket, miközben a jegybankok fokozatosan visszatérnek a megszokott kamatlábak szintjére. A Nemzetközi Valutaalap legutóbbi Gazdasági Kilátások jelentése is figyelmeztet: "Készüljünk fel a kihívásokkal teli időszakokra."