Az Európai Unió diplomáciájában drámai létszámcsökkentés vette kezdetét.
Az Európai Bizottság elképzelései alapján jelentős létszámcsökkentések várhatóak az EU globális nagykövetségi hálózatában. A tervek szerint több afrikai, ázsiai és latin-amerikai küldöttség munkatársainak számát csökkentenék, hogy fokozzák a diplomáciai jelenlétet olyan országokban, amelyeket stratégiailag fontosabbnak tartanak. A költségvetési megszorításokkal indokolt reform azonban erőteljes kritikákat generált, különösen a kisebb tagállamok és a helyi munkatársak részéről.
Jelenleg az Európai Unió 145 nagykövetséget üzemeltet a világ különböző pontjain, azonban a költségek folyamatos emelkedése és az infláció következtében a diplomáciai struktúra átalakítása elkerülhetetlenné válik. A Politico által megszerzett információk alapján a jövőben fokozott figyelmet fordítanak majd a közeli, csatlakozásra törekvő államokra, a G20-as országokra, valamint az olyan instabil régiókra, amelyek közvetlen hatással lehetnek az EU érdekeire.
Az átszervezés kulcsfontosságú eleme lenne a Global Gateway projektnek, amely az Európai Unió válasza Kína globális kereskedelmi és infrastruktúra-fejlesztési törekvéseire. E kezdeményezések közé tartozik például a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés, amely a Kína által indított Övezet és Út program keretében valósul meg.
A tervezett átszervezések különösen Afrikát és Latin-Amerikát érinthetik érzékenyen, ahol több mint 30 országban csökkentenék a küldöttségek létszámát.
Brazília is helyet kapott a felsorolásban. Noha a küldöttségek bezárása nem szerepel a tervek között, a kisebb létszámú irodák működésének hatékonyságát sokan kétségbe vonják. Egy uniós tisztviselő pedig így nyilatkozott: "Ha csupán egy delegációvezető és egy sofőr marad, az nyilvánvalóan tévedés."
A reformok olyan különleges és érzékeny helyzetet idéznek elő a kisebb tagállamokban, amelyek gyakran az Európai Unió képviseleteire támaszkodnak hírszerzési és diplomáciai tevékenységeik során. Ráadásul a helyi munkatársak sorsa is kérdésessé válik:
Körülbelül 800 munkavállalót érinthetnek az elbocsátások, melyek Kaja Kallas számára, mint az új uniós külügyi vezető számára, az egyik legfontosabb kihívást jelentik hivatalba lépése után.
Bár a tervezetet decemberben vitatják meg, a javaslatot már most ellenzik az EU Külügyi Szolgálatán belül. Egy a Politicónak nyilatkozó tisztviselő szerint a költségvetési korlátok szükségessé teszik az ötletek felvetését, de az ilyen jelentős reformok még "nincsenek készen". A reform jövője Kallas és az új Európai Bizottság döntéseitől függ.
