Egyedi megfogalmazás: A nyugdíjak bruttósítása – amennyiben megvalósul – jelentős átalakulásokat hozhat az összegek terén.

Időről időre felmerül, hogy hazánkban is át kellene térni a bruttósított nyugdíjrendszerre. De mit is jelent ez az elképzelés, ki járna jól vele? Vajon valóban megérné áttérni a bruttósított nyugdíjrendszerre?

Tizenkét évvel ezelőtt, 2013-ban egy jelentős kísérlet zajlott a magyar nyugdíjrendszer reformjára. A cél az volt, hogy bruttósított nyugdíjrendszerre térjünk át, de a kormány az utolsó pillanatban visszavonta ezt a tervet. Farkas András, a NyugdíjGuru nyugdíjszakértője kifejtette, hogy ez milyen hatással lett volna a nyugdíjasokra. Jelenleg ugyanis a magyar nyugdíjrendszer különleges módon működik, mivel a bruttó jövedelmek alapján nettó nyugdíjat határoznak meg.

Bruttósított nyugdíjrendszer: számos országban már alkalmazzák ezt a megoldást.

"A hazai nyugdíjrendszer egyedi működési elvekkel rendelkezik, hiszen a bruttó jövedelmekből közvetlenül nettó nyugdíjat számítanak ki" - emelte ki a szakértő. Megjegyezte, hogy a világ számos más országában a nyugdíjak meghatározása bruttó összegben történik, ahol a nyugdíjasok kedvezményes adókulcs alapján teljesítenek járulékfizetést, például az egészségbiztosítási hozzájárulásokra.

A szakértő szerint Magyarországon is meg lehetne valósítani a bruttósítást, ami a nyugdíjak emelkedését vonná maga után. Ezzel együtt pedig bevezetésre kerülhetne egy kedvező adó- és járulékrendszer is a nyugdíjasok számára.

Farkas András véleménye szerint ez az átalakítás különösen fontos lenne, mivel a nyugdíjasok így joggal hivatkozhatnának arra, hogy függetlenek mások támogatásától. Amennyiben adó- és járulékfizetőként szerepelnek a rendszerben, aktív hozzájárulóknak számítanak, nem csupán eltartottaknak.

Ez viszont azt is magában foglalja, hogy a bruttósított nyugdíjak mértékét úgy kellene kialakítani, hogy a valójában kifizetett összeg semmiképpen se csökkenjen az eddigi szinthez képest.

A negyedéves emelés lenne az igazságosabb

A szakértő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magas inflációs helyzetben célszerű lenne bevezetni a negyedéves nyugdíjemelést. Ezzel elkerülhetővé válna, hogy a nyugdíjasok hosszú hónapokig várakozzanak a szükséges kompenzációra, hiszen a rendszer automatikusan alkalmazná a legfrissebb gazdasági adatokat az emelések meghatározásakor.

A javaslat szerint a törvény garantálná, hogy a nyugdíjak ne csak évente egyszer vagy kétszer - például januárban és novemberben - emelkedjenek, hanem minden negyedik hónapban, az aktuális gazdasági helyzetnek megfelelően.