Valóban, a Csernobil környékén élő kutyák különleges alkalmazkodásokat mutathatnak a sugárzással szemben, de az immunitás kifejezés talán nem a legpontosabb. A területen élő állatok, így a kutyák is, genetikai változásokon mehettek keresztül, amelyek segí

A tudósok már egy ideje kutatják, hogy milyen következményekkel jár a Csernobil környékén tapasztalható jelentős sugárzás a helyi kóbor kutyák számára. E kutatás különös és érdekes eredményeket hozott: a területen élő ebek újabb generációi úgy tűnik, egyre inkább alkalmazkodnak a mérgező környezethez, és fokozott ellenálló képességet mutatnak a szélsőséges hatásokkal szemben.

Zártkörű terület, katonai felügyelet alatt álló zóna, ahová csupán néhány vezetett látogatói csoport és a kalandvágyó, titokban behatoló felfedezők merészkednek be. Ez Csernobil, a 1986-os atomkatasztrófa következtében kialakult tilalmi zóna, és nem véletlenül. A mai napig az ember számára még tolerálható sugárzás mértéke hatszorosan meghaladja a biztonságosnak tartott szintet az egykori erőmű környékén, így nem meglepő, hogy az ukrán-orosz háború előtt sem számított a legkeresettebb turisztikai célpontok közé a mára elnéptelenedett város.

Természetesen, ez messze nem jelenti azt, hogy az adott terület élettelen lenne. A természet és az állatvilág nem igazán törődik az emberi korlátozásokkal, így a város körüli vidékeken még mindig számos kóbor kutya kószál. A Columbia University kutatói rendkívüli érdeklődéssel figyelik ezeket az állatokat, és kíváncsian tanulmányozzák, miként képesek ilyen, az egészségre nézve kockázatos környezetben élni és szaporodni.

A szakértők hosszú évek óta folytatnak kutatást, amelynek célja a helyi kutyák alkalmazkodási képességeinek feltérképezése volt a csernobili környezetben. Az eredmények, amelyek még magukat a kutatókat is meglepték, számos érdekes felfedezést hoztak. A Daily Mail tudósítása alapján az állatokban...

Ha a szakemberek képesek lesznek megfejteni, hogyan alakították ki a kutyák ezeket a képességeket, az új perspektívát nyújthat arra vonatkozóan, hogy a különféle élőlények – beleértve az embereket is – hogyan képesek megélni és alkalmazkodni egy extrém mérgező környezetben hosszú távon.

A területen körülbelül 900 kutya él, amelyek az evakuált lakók hátrahagyott kedvenceinek utódai. A kutatók összesen 116 kóbor kutyától vettek vérmintát a Csernobil körüli zártzónából. A vizsgálatok során két eltérő kutyapopulációra bukkantak, amelyek genetikai értelemben jelentős eltéréseket mutattak az átlagos kutyafajtákhoz képest.

A kutatás során érdekes felfedezésekre bukkantak, amelyek arra utalnak, hogy más állatfajok is képesek túlélni ebben a mérgező környezetben, alkalmazkodva a szélsőséges körülményekhez. A tudósok számos olyan farkast azonosítottak, amelyek a feltételezések szerint mára immunissá váltak a rákot okozó sugárzás hatásaira. Ezen kívül békákat is megfigyeltek, amelyek bőrének színe teljesen megfeketedett, ám élettartamuk nem rövidült az egészséges egyedekhez képest.

Ha alaposan tanulmányozzuk a krónikus expozíciók genetikai és egészségügyi következményeit kutyáknál, mélyebb betekintést nyerhetünk abba, hogy ezek a környezeti veszélyek miként befolyásolják az embereket. Emellett lehetőséget kínál arra is, hogy megtaláljuk a legjobb módszereket az egészségügyi kockázatok mérséklésére.

- idézi a Daily Mail Norman J. Kleimant, a projektet vezető tudóst.

A kutatás hosszú távon nem csupán az egészségügyi és mutációs kérdésekben adhat nagyobb tudást a szakembereknek, de fény derülhet arra is, mikor és miként válhat újra élhető hellyé a csernobili lezárt terület.