Izgalmas fordulatok Berlin színpadán: Pistorius nem méretteti meg magát, míg az SPD ismét a népszerűtlen Scholzot választja a kancellári posztra.
Véget értek a napok óta tartó spekulációk: a német szociáldemokraták a közvélemény-kutatások szerint népszerűtlen kancellárral vágnak neki a februári előrehozott választásoknak. Boris Pistorius védelmi miniszter azután vonult vissza, hogy Scholz egyértelművé tette, ő akar az SPD jelöltje lenni.
Boris Pistorius, német védelmi miniszter, csütörtök este bejelentette, hogy nem kíván részt venni a februári előrehozott választásokon a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) színeiben a kancellári posztért. Ehelyett úgy döntött, hogy Olaf Scholz újraválasztási kampányát fogja támogatni.
Pistorius végül úgy döntött, hogy támogatja Scholzot, miután az utóbbi világossá tette, hogy ő kívánja képviselni a pártot a kancellár-jelöltek között. Videóüzenetében hangsúlyozta, hogy ez a választása teljes mértékben az ő személyes és független döntése, és hogy "Olaf Scholz egy nagyszerű szövetségi kancellár", akit szívesen segít a választási kampány során. A hivatalos jelölést hétfőn tartják az SPD elnökségi ülésén.
Az utóbbi napokban a kancellárjelöltség körüli diskurzus zűrzavart keltett az SPD-n belül, és feszültséget szült a választók között. "Ez árt a pártomnak" – fogalmazott Pistorius, aki hangsúlyozta, hogy nem kívánta ezt a vitát, és nem tartja magát tényleges jelöltnek. Azonban ez az állítás nem teljesen fedi a valóságot: amikor az utóbbi időszakban kérdéseket tettek fel neki, Pistorius nem zárta ki a jelöltség lehetőségét.
A legutóbbi hírek szerint az SPD-n belül Scholz újbóli jelölése nem volt egyértelműen támogatott. Noha a párt tagjai elismerik a kancellár vezetői képességeit, sokan attól tartanak, hogy a februári előrehozott választások során a bukott "jelzőlámpa" koalícióval való összekapcsolása árnyékot vethet a politikai jövőjére. Ráadásul a párt egyre több alapszervezete a népszerűbb Pistorius mögött sorakozik fel, míg a német választók csupán 14 százaléka bízik még Scholzban.
Scholz a koalíció november eleji összeomlása után döntött az előrehozott választások kiírásáról. E lépésre azután került sor, hogy a kancellár leváltotta az akkori pénzügyminisztert, Christian Lindnert, aki a szabaddemokraták (FDP) színeiben sürgette a német gazdaság és a versenyképesség helyreállításához szükséges reformokat. Scholz döntését azzal indokolta, hogy Lindner "túl gyakran élt vissza a bizalmával".
Lindner az SPD döntésére úgy reagált: "Nekem megfelel, ha Scholz úr az SPD kancellárjelöltje. Az emberek tudni fogják, hogy mit kapnak. És mit nem kapnak: gazdasági fordulatot".
A CDU/CSU ellenzéki párt, amelynek élén Friedrich Merz áll, és aki februárban a kancellári poszt egyik legfőbb esélyese, úgy véli, hogy Scholz jelölése kedvező hatással volt a saját választási kampányára.
"Pistorius sokkal nehezebb helyzetet teremtett volna számunkra" - nyilatkozta Mathias Middelberg, a frakcióvezető-helyettes a Rheinische Postnak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Scholzot nem érdemes lebecsülni; ezt bizonyítja a 2021-es választási kampány is, amely során Scholz figyelemre méltóan felépült, és az SPD végül a legnagyobb párttá vált.
A német választási szabályok szerint a Bundestag december 16-án tart bizalmi szavazást a kormányról, mielőtt a választók február 23-án az urnákhoz járulnának.
A szocdem-liberális-zöld "jelzőlámpa-koalíció" 2021 óta kormányozta Németországot, és összeomlása azt jelentette, hogy Scholz kormányának már nincs többsége a parlamentben.
Az SPD csütörtökön hivatalosan is bejelentette, hogy a következő héten Olaf Scholzot jelöli a kancellár posztjára. Ugyanakkor a párt és Scholz népszerűsége aggasztóan alacsony szinten stagnál. Az Infratest dimap által közzétett legfrissebb politikai felmérések alapján a CDU/CSU 33 százalékos támogatottsággal bír, míg az SPD 14 százalékkal lemaradva a Zöldekkel egy szinten helyezkedik el a német politikai palettán.
