Az IMF-hitel nem csupán egy egyszerű pénzügyi eszköz, hanem komoly következményekkel járó döntés. Sok olyan ország van, amely már tapasztalta ennek a hitelezési rendszernek a nehézségeit, és sajnos nem mindegyikük jött ki jól a helyzetből. Az IMF programo

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelenleg 162 milliárd dolláros tartozást könyvel el különböző országok részéről. De kik is a legnagyobb adósok? Az IMF egy globális pénzügyi szervezet, amely segíti a tagállamokat pénzügyi stabilitásuk megőrzésében, valamint gazdasági kihívásaik kezelésében. A tagállamok kölcsönöket vehetnek fel az IMF-től, ha nehézségeik adódnak a devizapiacon vagy a fizetési mérlegük egyensúlyának fenntartásában. Az IMF célja, hogy támogassa a nemzetközi kereskedelmet, erősítse a pénzügyi rendszereket, és hozzájáruljon a globális gazdasági stabilitáshoz.

Az IMF gyakran az utolsó reménysugárként jelenik meg a pénzügyi nehézségekkel küzdő országok számára. A legtöbb esetben a kormányok akkor keresik fel ezt a nemzetközi intézményt, amikor már súlyos problémákkal néznek szembe, és más lehetőségekből kifogytak a kölcsönök megszerzésére.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) által kínált hitelek mindig szigorú feltételek mellett érkeznek. Gyakran előfordul, hogy az IMF csak olyan szigorú előírások teljesítése mellett hajlandó kölcsönt biztosítani, amelyek arra kényszerítik a segélyhitelt igénylő kormányokat, hogy megszorító intézkedéseket vezessenek be. Ennek következtében a szervezetet gyakran éri kritika, mivel sokan úgy vélik, hogy a visszafizetési feltételek nem csupán a gazdasági és társadalmi válságok kezelését nehezítik, hanem valójában hozzájárulnak azok elmélyüléséhez is, ahelyett, hogy valódi megoldásokat kínálnának.

Mielőtt mélyebben belemerülnénk a legnagyobb adósok körüljárásába, érdemes néhány alapvető információt megismernünk a Nemzetközi Valutaalapról (IMF). Ezt a pénzügyi intézményt 1944-ben alapították a második világháború során szövetségben álló kapitalista államok. Az IMF fő küldetése az volt, hogy támogassa a háború utáni globális gazdaság stabilitását és fejlődését. Eredetileg 44 ország volt a tagja, de mára a világ közel összes nemzete csatlakozott, így jelenleg 191 állam aktívan részt vesz a Nemzetközi Valutaalap tevékenységeiben. Érdekesség, hogy a szervezet szoros kapcsolatban áll az ENSZ-szel is.

Az IMF-hez csatlakozni bármely ország számára lehetséges, amennyiben a meglévő tagállamok beleegyezésüket adják. Ezt követően minden teljes jogú tag a gazdasága nagyságához mérten meghatározott kvótát köteles fizetni. Ez azt jelenti, hogy a tehetősebb országok nagyobb hozzájárulást teljesítenek. A kvóta nem csupán a pénzügyi kötelezettségeket határozza meg, hanem azt is, hogy a tagállam mennyi szavazati joggal bír az IMF döntéshozó testületében, valamint milyen mértékű kölcsönt vehet fel a valutaalap keretein belül.

Fontos, hogy a Nemzetközi Valutaalap nemcsak pénzt ad, hanem szakpolitikai tanácsokkal is ellátja a bajba jutott országokat - más kérdés, hogy ezeket a tanácsokat sokszor éles kritika éri, amiért nem veszik figyelembe a gazdaság helyi működését, lehetőségeit.

Becslések szerint az IMF teljes kölcsönzési kapacitása ezermilliárd dollár - vagyis ennyi pénzt tud összesen hitelként kiosztani, ha szükséges. Amikor az IMF pénzt ad kölcsön, akkor a tagországok által befizetett közös forrásokból merít. Azonban a gazdagabb és stabilabb gazdaságok gyakrabban lépnek fel hitelezőként és biztosítják az IMF-nek a kölcsönök nyújtásához szükséges forrásokat. Cserébe ezek a hitelező országok kamatot kapnak hozzájárulásuk után.

2024-ben 50 hitelező ország működött, és ezek összesen körülbelül 5 milliárd dollárnyi kamatot generáltak a nyújtott pénzügyi források révén.

Az IMF-nek saját pénzneme van, az SDR, amelynek értékét a föld legértékesebb valutái, az amerikai dollár, az euró, japán jen, a brit font és kínai jüan együttesen biztosítja. A szervezet mindent ebben számol, az egyszerűség kedvéért azonban a cikkünk amerikai dollárban mutatja be a tartozásokat.

Jelenleg 86 ország tartozik az IMF-hez, összesen 118,9 milliárd SDR-rel, ami körülbelül 162 milliárd dollárnak felel meg. A teljes összeg közel felét a három legnagyobb adós ország vette igénybe.

Az idei évben az országok IMF-nek való tartozása soha nem volt még ilyen magas. A 2008-as gazdasági világválság legkritikusabb időszakában a teljes adósság 132 milliárd dollárra rúgott, ami 30 milliárddal kevesebb, mint amennyit 2025-re várnak.

Argentína az IMF legnagyobb adósa, közel 41,8 milliárd SDR-rel (57 milliárd dollárral), ami önmagában meghaladja a következő hét ország együttes tartozását. Az ország története tele van ismétlődő IMF-hitelekkel, amelyekhez a kormányzatok felelőtlen költségvetési politikái vezettek - Buenos Aires eddig 23 programban vett részt. A 2018-as, 57 milliárd dolláros mentőcsomag volt az IMF történetének legnagyobbja, célja pedig a magas infláció és a devizaválság kezelése volt.

2025-ben a Trump-adminisztráció egy újabb 20 milliárd dolláros támogatási csomagot jelentett be, melynek részeként devizaswapot is bevezetett. Ez a lépés, amely lehetővé tette, hogy az Egyesült Államok argentin pesóba fektessen, célja az volt, hogy másokat is hasonló lépésekre ösztönözzön. A támogatás célja a gazdasági stabilitás megteremtése volt a közelgő választások előtt, így segítve Javier Mileit annak hatalmon tartásában.

Ukrajna az IMF második legnagyobb adósa, 10,4 milliárd SDR (körülbelül 14 milliárd dollár) összeggel. Az ország gazdaságát drámai mértékben sújtotta az orosz invázió, amely következtében külső adóssága megduplázódott. A háborús kiadások fedezéséhez Ukrajna nemzetközi támogatásra szorult. 2023-ban az IMF egy négyéves, 15,5 milliárd dolláros hitelprogramot indított, melynek célja a gazdasági stabilitás helyreállítása és az állami költségvetés, különösen a civil szféra finanszírozásának biztosítása.

2025 októberéig Ukrajna már 10,6 milliárd dollárt kapott a nemzetközi segélycsomagból. Ez az összeg azonban nem elegendő a költségvetésében tátongó hatalmas hiány betömésére. Ennek következtében az Európai Unió várhatóan átenged néhány lefoglalt orosz vagyontárgyat. A részletekről és az uniós viták legfrissebb fejleményeiről itt tájékozódhat.

Egyiptom jelenleg a harmadik legnagyobb adós, 6,9 milliárd SDR (körülbelül 9 milliárd dollár) összeggel. Az észak-afrikai ország többször is igénybe vette az IMF támogatását, hogy kezelni tudja az államadósságot, a magas inflációt és a devizatartalékok hiányát. 2016-ban elindítottak egy 11,9 milliárd dolláros IMF-programot, amelynek célja a valutapiac liberalizálása, az infláció mérséklése, valamint a különböző adók növelése és a szociális támogatások csökkentése volt.

Az orosz-ukrán háború, és a Covid-19-válság megint súlyosan érintette az egyiptomi gazdaságot. 2025 márciusában az IMF újabb 1,2 milliárd dollárt folyósított az országnak egy másik, 8 milliárd dolláros reformcsomag részeként, miután Egyiptom jelentős előrelépést ért el az infláció mérséklésében.

Bár az IMF-hitelek milliárd dolláros összegeket tesznek ki, általában csak kis részét képezik egy ország teljes adósságának és bruttó nemzeti össztermékének (GDP) arányában. Jobban képet kaphatunk arról, hogy egy ország mennyire van bajban, ha ezt a mutatót nézzük, ugyanis így kiderül, hogy a gazdasághoz mérten mekkora az igénybe vett hitel összege. A GDP arányában legtöbb IMF adóssággal rendelkező országok a következők:

Jelenleg Magyarország nem áll adósságban az IMF felé, mivel a Gyurcsány-kormány által 2008-ban a válság leküzdésére felvett kölcsönt a második Orbán-kormány már 2013-ban visszatérítette.