Egyelőre megmaradnak a kopjafák a székelyek szent hegyén | Sokszínű vidék A székelyek szent hegyén továbbra is állni fognak a kopjafák, amelyek évszázadok óta őrzik a hely szellemiségét és hagyományait. Ezek a fából készült emlékjelek nem csupán a múltat

A legelőként nyilvántartott terület gazdája számára nem sürgető a módosítás.
Évek óta zajlik az egyeztetés egyeztetés székelyek szent hegyén, a Madarasi Hargita csúcsán teljes rendezetlenségben sorakozó kopjafák, keresztek és jelképek százainak ügyében. A temetőhöz hasonlító területen betonozott, kövekkel megtámogatott kopjafák, keresztek és más szimbólumok sorakoznak teljes összevisszaságban, írta a Székelyhon.
A Madarasi Hargita csúcsára látogatók az elmúlt évtizedek során gyakran érezték, hogy valamilyen tartós nyomot kell hagyniuk a helyszínen. Ennek következtében jött létre egy különleges emlékhely, amelyet a látogatók kreatív ötletei formáltak. A hely színes palettáját fém, fa és egyéb, a tájhoz nem illeszkedő anyagokból készült szimbólumok gazdagítják, mindezzel egyedi és sokszínű emlékeket teremtve a hegy csúcsán.
- olvasható a portálon.
Az "emlékműveket" már tíz évvel ezelőtt el akarták távolítani, akkor készült el ugyanis a Natura 2000-es természetvédelmi terület rendezési terve. Ekkor hangzott el egy javaslat, hogy az 1990 után felállított kopjafákat és kereszteket távolítsák el a csúcsról, és számukra egy külön parkot létesítsenek. Az is felmerült, hogy a Mária-út mentén helyezzék el az eltávolított jelképeket.
A rendezési terv keretében a tengerszint felett 1801 méter magasságban egy lenyűgöző, 300 négyzetméteres tér megvalósítására készültek, amelyet egy elegáns kőfal övezett volna. A falon belül négy kereszt és 64 kopjafa kapott volna helyet, míg a tér közepén egy impozáns harangláb típusú kilátó emelkedett volna. A négy kereszt Csíkmadaras, Kápolnásfalu, Zetelaka és Szentegyháza emlékét őrizte volna, míg a 64 kopjafa a magyar vármegyék gazdag örökségét szimbolizálná. Ez a helyszín nem csupán egy látványosság lett volna, hanem a magyar történelem és kultúra mély tiszteletének kifejeződése is.
Az elképzelés azonban nem valósult meg. Imre Lajos Loránd, a csíkmadarasi közbirtokosság elnöke kifejtette, hogy jelenleg nem érzik sürgetőnek a fennálló helyzet megváltoztatását, amit korábban sem ők indítottak el. Megjegyezte, hogy eddig nem okozott számukra problémát az "emlékhely", hiszen az egy terméketlen terület, amely legelőként van nyilvántartva.