Jelenleg véget ért a háború: mindkét fél diadalmasan hirdeti győzelmét - De ki is az igazi nyertes a valóságban?
Tegnap este véget ért Irán és Izrael 12 napos háborúja, amikor tűzszünetet hirdettek. Donald Trump amerikai elnök június 24-én kétszer is közbelépett, hogy segítsen a két közel-keleti ország konfliktusának lezárásában, és végül sikerült megállítaniuk a katonai műveleteket egymás ellen.
Benjámin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke, este különleges beszédet tartott, amelyben...
Izrael katonai akcióit történelmi diadalnak titulálta, hangsúlyozva, hogy ezzel az iráni atomprogram "eltűnt a feledés homályában" és egy "generációkon keresztül húzódó," létfontosságú veszélyforrást sikerült végérvényesen semlegesíteni.
Felszámoltunk két létfontosságú fenyegetést is - a nukleáris fegyverek általi megsemmisülés veszélyét és a 20 ezer ballisztikus rakéta általi megsemmisülés veszélyét is
A miniszterelnök így fogalmazott: "Különösen szeretném kifejezni hálámat Donald Trump amerikai elnöknek, aki véleményem szerint Izrael legfőbb szövetségese."
Mindeközben Irán is győzelmet hirdetett: Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter arról beszélt a Tasznim hírügynökségnek, hogy
Amerika háborúba való bekapcsolódása Izrael gyengeségét tükrözi, míg a tűzszünet a zsidó állam számára egyértelmű kudarcot jelez.
Kiemelte, hogy az iráni atomprogram nem csupán folytatódik, hanem a jelenlegi katonai győzelmek is hozzájárulnak ahhoz, hogy Irán elszántságát még inkább megerősítik a szankciók leküzdése érdekében.
A háború során egyik fél sem tudta megvalósítani a kitűzött stratégiai céljait; sem Irán, sem Izrael esetében nem beszélhetünk teljes győzelemről.
A valóság azonban a következőképpen alakult:
Felmerül a kérdés, hogy ha Izrael ilyen jó helyzetben volt, minek a tűzszünet?
A válasz lényege, hogy a különféle tényezők mellett is fennállt a kockázat, hogy a háború hosszú időn keresztül elhúzódik. Az iráni haderő szárazföldi képességei lényegében érintetlenek maradtak, és az atomprogram végleges felszámolásához valószínűleg a rezsim megváltoztatása és egy szárazföldi invázió lett volna szükséges – ezt viszont sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem vállalta be.
Fontos megemlíteni, hogy a konfliktus hatással volt Izrael védelmi rendszereire is: bár a katonai áldozatok száma nem biztos, hogy drámaian emelkedett volna, a polgári áldozatok számának emelkedése valószínűleg jelentős lett volna a következő hetekben.
Jelenleg mindkét ország abban bízik, hogy Irán "megszorítása" után sikerül diplomáciai eszközökkel megfékezni az iráni atomprogramot. Az ideális és tartós megoldás az lenne, ha Irán önkéntesen lemondana az urándúsításról.
Ha ez nem valósul meg, akkor újabb harci események kirobbanására lehet számítani, és egy átfogóbb katonai akció Irán ellen is napirendre kerülhet, amelynek célja valószínűleg a politikai rendszer megváltoztatása lesz.
