Késlekedik, húzza az időt, és úgy érzi, hogy minden kicsúszik a kezéből? Most itt az ideje, hogy félretegyen mindent, és felfedezze hasznos tanácsainkat!

Bárcsak több időnk lenne! - gyakran merül fel bennünk ez a vágy, miközben tudatosítjuk, hogy mennyi értelmetlen tevékenységgel töltjük el a napjainkat. A végtelen közösségi média görgetése, a céltalan csevegések vagy a felesleges telefonhívások elrabolják az értékes perceinket. Pedig az időnk sokkal hatékonyabban is gazdálkodhatnánk, így valóban megsokszorozhatnánk a rendelkezésünkre álló órák számát. Ennek eredményeként nyugodtabbak és kipihentebbek lehetnénk, és talán végre megvalósíthatnánk azokat az álmokat, amelyekre mindig is vágytunk.

Nem is beszélve arról, hogy a hatékony időkezelés révén sokkal jobban teljesíthetünk a munkánkban vagy a sportban, ahol saját célokat tűztünk ki. Az időgazdálkodás egyik kiemelkedő előnye, hogy segít minket fókuszálni, ami a figyelemelterelés korában az egyik legnagyobb kihívást jelenti. Az összpontosítás képessége tehát nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elérjük a kitűzött céljainkat.

Az időgazdálkodás terén számos módszer áll rendelkezésünkre, de nem mindegy, hogy melyiket választjuk. Kulcsfontosságú, hogy az adott technika összhangban legyen a személyiségünkkel és az egyéni preferenciáinkkal. Ha az első próbálkozás nem hozza meg a várt eredményeket, érdemes kísérletezni más módszerekkel is – néha a legszokatlanabb megoldások rejtenek meglepő hatékonyságot. Emellett bátran kombinálhatjuk a különböző technikákat, hogy létrehozzunk egy számunkra ideális rendszert. Egy dologban azonban minden időgazdálkodási stratégia egyetérthet: mindig a legfontosabb feladattal érdemes kezdenünk, hiszen ez határozza meg a napunk sikerességét.

Többek között az időgazdálkodás volt a témája a Penge podcast második részének, amelyben Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó és Kenyeres András mentáltréner Gulyás Michelle olimpiai bajnok öttusázóval beszélgetett.

Nézzünk néhány időgazdálkodási módszert!

Az 1969-ben elhunyt Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok egykori elnöke, egy praktikus módszert dolgozott ki, amely segít a feladatok hatékony rangsorolásában. Ez a technika a "sürgős" és "fontos" kategóriákra épít, lehetővé téve, hogy világosan elkülönítsük azokat a teendőket, amelyek azonnali figyelmet igényelnek, a hosszú távon jelentős, de kevésbé sürgető feladatoktól. A megközelítés célja, hogy segítsen a prioritások felállításában, így a leglényegesebb ügyekre koncentrálhatunk, miközben elkerüljük a felesleges kapkodást.

Az Eisenhower-mátrix négy részből áll:

Ezek az olyan sürgős és fontos elintéznivalók, amelyek nem halaszthatók: határidős projektek, tűzoltás.

Ezekhez a projektekhez meghatározunk egy időkeretet, és tudatosan dolgozunk rajtuk. Bár van egy konkrét határidő, ezek a feladatok nem sürgetőek, és inkább a hosszú távú fejlődésre összpontosítanak.

Ezek azonnali figyelmet igényelnek, de nem feltétlenül fontosak, és nem segítik elő a hosszú távú célokat. Ezeket a feladatokat jobb átadni másoknak, ha van rá lehetőség, ami időt takarít meg és energiát szabadít fel az igazán fontos dolgok számára.

Ezek olyan tevékenységek, amelyek nem sürgősek és nem járulnak hozzá a céljaidhoz. Szortírozzunk bátran!

Francesco Cirillo olasz feltaláló és tanácsadó fejlesztette ki ezt a ciklikus metódust az 1980-as években. Nevét a paradicsom (olaszul: pomodoro) formájú konyhai időzítőről kapta. Az eljárás lényege, hogy váltogatjuk a munka- és pihenőidőket. Így hatékonyabban tudunk koncentrálni, és kevésbé érezzük magunkat kimerültnek.

A módszer legfontosabb lépései a következők:

Mivel a munka rövid, intenzív időszakokban zajlik, ez a módszer segíthet elkerülni a figyelem lankadását és a fáradtságot, amelyek különösen kockázatosak lehetnek a komoly és nagy felelősséggel járó projektek során. A szünetek alatt az agyunk regenerálódik, így újult erővel tudunk visszatérni a feladatokhoz, és hatékonyabban tudunk koncentrálni.

A 2000-es évek kezdetén David Allen, az amerikai vezetési tanácsadó, bemutatta a GTD (Getting Things Done) módszert, amely azóta már nemcsak felnőttek, hanem gyermekek körében is népszerűvé vált a tanulási folyamatok hatékonyabbá tételére.

Az alapvető irányelvek a következőképpen alakulnak:

David Allen, aki tavaly Magyarországon járt, arra hívta fel a figyelmet, hogy sok ember életét megnehezíti a folyamatos szorongás amiatt, hogy elfelejthetnek valamit. A GTD (Getting Things Done) módszer alkalmazásával azonban létrehozhatunk egy megbízható rendszert, amely segít rendszerezni ezeket a mentális emlékeztetőket. Ennek köszönhetően tehermentesíthetjük az elménket, így fokozottabban tudunk a ránk váró feladatokra összpontosítani. Ne korlátozzuk magunkat csupán a digitális eszközökre; bátran használjunk olyan kényelmes, akár régebbi, tradicionális megoldásokat is, mint a jegyzettömb vagy a mappa.