Az újévi gázpiaci izgalom elmaradt - Fedezzük fel, hogyan birkózik meg régiónk az ukrán tranzit hiányával!

Bár a szlovák miniszterelnök újévi videója drámai gázpiaci következményeket vázolt fel az orosz gáz Ukrajnán keresztüli tranzitjának leállása miatt, az ellátásbiztonság szempontjából a helyzet, ahogy azt sokan várták, nem bizonyult olyan kritikusnak. Az árak azonban érezhetően változtak, részben a hideg időjárás következtében. A Portfolio friss gázpiaci elemzése alapján egyértelműen látszik, hogy a régiós országok ügyesen alkalmazkodtak a csökkent gázszállítmányokhoz: növelték a gáztárolók használatát, és emelték a gázimport mennyiségét a szomszédos államokból. Jelenleg Magyarország a gázkereskedelem szempontjából a legkevésbé érintett országok közé tartozik.

Karácsony tájékán egy szokatlanul éles szópárbaj bontakozott ki Robert Fico szlovák miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között. A konfliktus hátterében Fico váratlan döntése áll, aki személyesen tárgyalt Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai gáztranzit jövőjéről. Az egyeztetés során még a kenőpénz vádja is felmerült, ami tovább szította a feszültséget. Jelenleg azonban az orosz gázszállítás nem folytatódik, mivel a korábbi orosz-ukrán gáztranzit- és interkonnektor szerződés lejárt, és Ukrajna határozottan elutasította annak megújítását.

Ezt a lépést főként azzal a céllal hozták meg, hogy a kieső gázbevételek révén minél súlyosabb anyagi veszteséget okozzanak Oroszországnak, amely évente akár 5-6 milliárd dollárra is rúghat.

Ez a helyzet nemcsak Ukrajna, hanem Szlovákia költségvetését is súlyosan érinti, hiszen a kieső tranzitbevétel évi akár 1 milliárd euróra, illetve 0,5 milliárd euróra is rúghat. Szlovákiának emellett évente több százmillió eurós többletköltségekkel kell szembenéznie, mivel a drágább forrásból beszerzett gáz vezetéken történő szállítása jelentős kiadásokat jelent. A szükségszerű költségvetési megszorítások mellett valójában a deficit csökkentésére gyakorolt erőteljes hatás lehet az egyik fő oka annak, hogy Fico ennyire eltökélten harcol az ukrajnai tranzit valamilyen formában való fenntartásáért, ahogyan azt keddi videójában és a csütörtöki újabb fenyegetésében is hangsúlyozta.

Január 9-én, csütörtökön, az Európai Bizottság új energetikai biztosa és a szlovák miniszterelnök találkozóra ültek le, hogy megvitassák a kialakult helyzetet. A megbeszélés végén egy viszonylag általános közös nyilatkozatot adtak ki. Ez a nyilatkozat arra világít rá, hogy bár Ukrajna és Szlovákia között politikai feszültségek vannak, a tényleges ellátásbiztonságot nem befolyásolja jelentősen az ukrán tranzit kiesése. Mindazonáltal a Bizottság és a szlovák kormány megállapodtak abban, hogy létrehoznak egy magas szintű munkacsoportot, amely folyamatosan monitorozza a helyzet alakulását.

Ezzel párhuzamosan a Reuters információi szerint Fico az új uniós biztosnak is világossá tette tegnap, hogy Szlovákia kemény megtorló lépéseket fog tenni Ukrajnával szemben, ha nem állítják helyre valamilyen módon a gáztranzitot, mert enélkül jelentős anyagi kár éri az országot. Újra belengette a miniszterelnök az ukrajnai áramexport leállítását, az ukrajnai menekültek támogatásának visszavágását és az Ukrajnának szánt uniós támogatások blokkolását.

Újévi videójában Fico azt vázolta:

Az ukrajnai gáztranzit felfüggesztése jelentős következményekkel jár majd az EU országaira nézve, míg Oroszországot valószínűleg kevésbé érinti.

Jelenleg azonban inkább az ellenkezője tűnik valósnak, mivel Oroszország ezen az útvonalon sem képes árbevételhez jutni. Az EU-ban az ellátásbiztonság terén nem tapasztalható jelentős fennakadás, bár a nagykereskedelmi (tőzsdei) árak december közepe óta érdemben megemelkedtek. Ennek hátterében több tényező áll: a hidegebb időjárás, az ukrajnai tranzit kiesése miatti beszűkülő kínálat, valamint a piaci spekulációk is hozzájárulnak a helyzethez.

Az Európában meghatározó holland TTF gáztőzsde legfrissebb határidős szerződésének ára az év végére elérte az 50 eurós szintet megawattóránként, ami több mint egyéves csúcsot jelent, és a 2010-2020 közötti átlagárnak több mint a duplája. Amennyiben a gázárak tovább emelkednének, ahogy azt a Goldman Sachs nemrégiben jelezte, az komoly hatással lenne a TTF-hez kötődő magyar-orosz gázszerződésekre, valamint a kétéves mélypont közelében ingadozó forintra, ami Magyarország számára egyre nehezebb helyzetet teremthet. Jelenleg azonban az ellenkező tendencia figyelhető meg, hiszen az árak 50 euróról 45 euróra csökkentek az utóbbi napokban. Ez arra utal, hogy a közelmúltban az árak emelkedésében a spekuláció játszhatta a főszerepet.

Az egyik fő kérdés most az, hogy az ukrajnai tranzit végleg kiesett-e,

vagy az orosz újév után, illetve Donald Trump amerikai elnök beiktatása után a potenciális tűzszüneti/béketárgyalások mentén ebben is lesz valamilyen visszarendeződés.

Ez a téma rendkívül lényeges, hiszen az alábbi táblázatokból jól látható, hogy az ukrán gáztranzit csökkenésére a régió jelenleg részben a föld alatti gáztárolók gyorsított kiürítésével reagál, valamint fokozott nyugati-déli gázimporttal próbálják kompenzálni a hiányt. Azonban, ha tartósan zord és hideg időjárásra számíthatunk, akkor a tavaszra visszamaradó tárolók feltöltése sokkal nehezebb és költségesebb feladat lesz.

Az AGSI legutóbbi, tegnapi elemzése alapján az európai föld alatti gáztárolók átlagos töltöttsége 69%-ra emelkedett, ami szoros összhangban áll a tízéves átlaggal. Ez a szint durván az elmúlt év gázfogyasztásának körülbelül 22%-át fedi le. Annak ellenére, hogy a téli időszak hidegebbnek ígérkezik, a tárolók töltöttsége továbbra is az évtizedes átlag szerint csökken. A jelenlegi ukrán tranzithelyzet következtében a figyelem középpontjában álló régióban az osztrák gáztárolók töltöttsége 75%-os, ami elegendő mennyiséget biztosít az éves gázfogyasztás számára. Ezzel szemben Magyarországon a töltöttség 66%-ra rúg, ami 48%-os fogyasztásarányos szintet jelent, míg Szlovákiában a töltöttség közel 72%-os, ami 55%-os fogyasztásarányos rátának felel meg.

Az, hogy az oroszoknak is érdeke lenne minél több gázt eladni Európában, akár nyomott áron, jól látszik sok jel mellett abból, amit Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő egy csütörtöki sajtótájékoztatón mondott. Szerinte továbbra is vannak olyan uniós országok, amelyek szeretnének "versenyképesebb" áron orosz gázt vásárolni az ukrán tranzit kiesése után. Az egyik ilyen ország Fico közelmúltbeli moszkvai látogatása és azóta látott tevékenysége alapján bizonyára Szlovákia lehet, de vezető magyar nagyvállalatok is aláírták azt a decemberi brüsszeli nyílt levelet, amelyben az ukrán tranzit megmaradását szorgalmazták az Európai Bizottságnál.

Az elmúlt két hét részletes elemzése alapján megállapítható, hogy Szlovákia rendkívül alkalmazkodóképesen kezelte a kiesett ukrán tranzitot, amely napi szinten 42 millió köbmétert, vagyis 410 GWh-t jelentett. Ez a helyzet egyúttal azt is magával hozta, hogy a Csehországba és Ausztriába irányuló orosz gázszállítmányok is megszűntek, mivel az ottani vásárlók számára már nem volt elérhető orosz gáz. A szlovák válaszreakció rugalmas természetének több tényezője is volt, amelyeket az alábbi napi gázmérleg táblázat részletesen bemutat.

Ukrajna napi gázmérlegében a kieső orosz gáztranziton (napi 430 GWh körül) felül az látszik, hogy emiatt kiesett a Szlovákia, Lengyelország és Moldova felé történő gáztovábbítás is (utóbbi nem EU-tagországban, illetve a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságban tényleg súlyos ellátási zavarokat okozott az ukrán tranzit kiesése). Közben napi 50 GWh körülről 10-15 GWh körülre esett Magyarország felől az ukrán gázimport az újév napjától, ami bár arányában nagy csökkenés, de volumenben mérsékelt változásnak számít. Az ukrán gázkitermelés és felhasználás napi adata sajnos nem nyilvános a háború idején, de ezek, és a tárolói felhasználás bizonyára fontos kiegyensúlyozó szereppel bírnak a napi ukrán gázmérlegben.

A magyar gázmérleg adatai azt mutatják, hogy az újév első napjától kezdődően csökkent a nettó gázexport Ukrajna irányába, míg a Románia felől érkező nettó gázimport mértéke a felére esett vissza. A napi gázmérleg többi összetevőjében nem tapasztalható számottevő változás, de a hőmérséklet-változások miatt a gázfelhasználás és a tárolóból történő kivétel ingadozásai egyértelműen megmutatkoznak a táblázatban szereplő adatokban.

Nyugat felé haladva a legfrissebb osztrák gázmérleg adatai azt mutatják, hogy az újév kezdetével megszűnt a Szlovákia irányából érkező orosz gázimport, amely korábban napi 190 GWh körüli mennyiséget tett ki. Ezzel párhuzamosan azonban Ausztria jelentős mértékben növelte a Németország irányából érkező gázimportot, amely napi 40 GWh-ról 150 GWh-ra ugrott. Emellett a gáztárolók felhasználása is emelkedett: a napi 100 GWh-ról 250 GWh-ra nőtt. Az újév első napjaiban az olasz irányból érkező gázimport is egy kis mértékben megugrott Ausztriában.

A cseh gázmérlegen megfigyelhető, hogy a Szlovákia irányából érkező orosz gázimport kiesése (137 GWh/nap) után Csehország egy érdekes lépést tett: jelentősen megnövelte a Németországból érkező gázimportot, ami napi 170-180 GWh-ra emelkedett. Emellett a Lengyelország felé irányuló nettó gázkivitel is leállt. A téli hideg hónapok során a fogyasztás napi ingadozásait a gáztárolók felhasználásának változása és a német betáplálás segíti egyensúlyban tartani.