ELTE dékán: A mesterséges intelligenciában jártas személyek számára garantáltan sikerülni fog a számításaik elvégzése.

Félni vagy nem félni - ez itt a kérdés. Kozsik Tamás szerint vannak racionális félelmek a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, de a legfélelmetesebb számára az, hogy "szükségtelenné tehet minket a saját világunkban, mert előbb-utóbb mindent jobban csinál majd nálunk". A munkahelyek elvesztésétől azonban nem tart.

Attól nem félek annyira, hogy a munkánkat elveszi. Viszont jelentősen átalakítja azt, és ennek biztos, hogy lesznek áldozatai és nyertesei

- magyarázta. A dékán véleménye szerint akadnak olyanok, akik számára kihívást jelenthet az új feladatelosztási rendszerben való eligibilis helykeresés, míg mások a technológia adta lehetőségeket arra használják, hogy kibővítsék kreatív potenciáljukat. Az informatikai szakma kapcsán úgy látja, hogy egy új eszköz jelent meg a piacon, amely jelentősen fokozhatja az informatikai szakemberek hatékonyságát.

A nemzetközi sajtóban viszonylag gyakran cikkeznek elbocsátásokról az IT-szektorban. Kozsik Tamás ezt részben az AI-nak tulajdonítja. "Egyrészt azért, mert sok rutinfeladatot az AI meg tud csinálni." A nagyobb cégek rájöttek, hogy több mesterséges intelligenciával és kevesebb emberrel is el tudják végeztetni a munkát. A dékán szerint viszont ez a helyzet szépen letisztul, és az informatikusok munkájában is minden újra a helyére kerül.

Meggyőződésem, hogy kiválóan kihasználhatjuk azokat a technológiai lehetőségeket, amelyeket az AI kínál számunkra. Fantasztikus rendszereket alkotunk és üzemeltetünk, amelyek valóban lenyűgözőek.

- fogalmazott, majd megjegyezte: "amikor majd a fél életünket már a mesterséges intelligencia irányítja, akkor mindenképp szükség lesz azokra az informatikusokra, akik az AI-t tudják irányítani". Ahogyan vannak most informatikusok, úgy lesznek "mesterségesintelligenciusok" is, bárhogy is hívják majd őket, merthogy ez az elnevezés, valljuk be, nem hangzik valami magyarosan.

Az ELTE és más egyetemek együttműködésével most indul el az új mesterséges intelligencia mesterszak, amely jelentős lépést jelent a tudományos képzés terén. Eddig az AI-t csupán specializáció keretein belül tanulhatták a hallgatók, de mostantól önálló, komplex szak keretein belül mélyedhetnek el a mesterséges intelligencia rejtelmeiben.

Nekünk olyan embereket kell képeznünk, akik nem használni, hanem működtetni, fejleszteni, kitalálni tudják a mesterséges intelligenciát

- hangsúlyozta Kozsik Tamás. Az a céljuk, hogy olyan szakembereket képezzenek, akik tudatosan és felelősségteljesen alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Fontos, hogy megértsék, mely módszerek miben nyújtanak erőt, és mit képesek valójában megvalósítani, illetve mit nem. "Könnyen beleshetünk abba a hibába, hogy a legegyszerűbb megoldást választjuk, és azt hisszük, hogy hatékonyan használjuk a mesterséges intelligenciát, de valójában távol állunk attól, hogy maximálisan kihasználjuk a benne rejlő lehetőségeket" - figyelmeztetett a dékán. A szakma elnevezésén még dolgoznak, de a lényeg az, hogy a jövő generációja mélyreható tudást szerezzen a területen.

Az új szakot elvégzők jövőbeli lehetőségeivel kapcsolatban Kozsik Tamás derűlátóan nyilatkozott: "A mesterséges intelligencia világában valódi profiként dolgozva biztosan magas jövedelemre számíthat valaki, legalábbis a kezdeti időszakban" - válaszolta kérdésünkre a várható bérekkel kapcsolatban. Ahogy egyre több ember sajátítja el ezt a tudást, a terület hiányszakmája fokozatosan telítődni fog, de véleménye szerint ez nem csökkenti a szakma értékét és jelentőségét.

Ez egy kiváló lehetőség lesz! Aki jártas a mesterséges intelligenciában, az garantáltan rátalál a számára kedvező megoldásokra.

A pályaválasztás előtt álló fiatalok számára fontos üzenetet közvetít: az informatika és a mesterséges intelligencia szoros kapcsolatban áll egymással. "Ma már elképzelhetetlen, hogy valaki informatikusként dolgozzon, anélkül, hogy ne lenne tisztában a mesterséges intelligencia alapjaival. Ugyanakkor, aki a mesterséges intelligencia területén tevékenykedik, az is valamilyen szinten informatikai szakember" - fejtette ki. A jelenlegi trendek ellenére is határozottan javasolja: "Az informatika tanulmányozása egy kiemelkedő lehetőség. Ne feledjük, a mesterséges intelligencia is az informatikai rendszerek világába tartozik."

Az oktatási anyagok folyamatos frissítése komoly kihívást jelent a gyorsan fejlődő technológiai környezetben. Éppen ezért érdeklődtünk a dékán véleménye iránt is, hogy milyen módszerekkel biztosítják az oktatott tananyagok naprakészségét.

Kozsik Tamás frappáns példával hívta fel a figyelmet a problémára: lánya nemrég emelt szintű informatikaérettségit tett, és a tananyagban még mindig ott volt a floppy lemez, ami már inkább a múlt emléke, mint egy aktuálisan használt eszköz.

A dilemma tehát az, mit érdemes megtartani a régi tananyagból, és mit kell lecserélni az újra. "El kell döntenem, hogy most a floppy lemezt tanítsam, vagy az autoencodereket (egy mesterséges neurális háló típus - a szerk.)". A probléma nehézsége nem az új ismeretek beépítése, hanem a régi tartalmak elhagyása.

A piacképes tudás azonosítását jelentősen megkönnyíti, hogy olyan neves ipari szereplőkkel, mint a Bosch, alakítanak ki együttműködést. Az egyetem és a multinacionális vállalat múlt héten, Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos jelenlétében, megújította a közötti partnerséget. Részletekről lapunk a helyszínen számolt be.

Az ELTE és a Bosch közötti partnerség aláírásán Kozsik Tamás kiemelte, hogy ez a kapcsolat "nem egyszeri projekt, hanem egy állandó, napi szintű közös gondolkodás és együttműködés". Az együttműködéstől új, izgalmas kihívások megfogalmazását és megoldását reméli, amelyek révén szabadalmak és innovációs jelentések jöhetnek létre.

Kozsik Tamás hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú partnerségek egyértelműen azt mutatják, mennyire elengedhetetlen az alapkutatás szerepe. Szerinte az alapkutatást szorosan össze kell kapcsolni az alkalmazott kutatással, az innovációval és a hasznosítással. Kiemeli, hogy egy egyetemnek képesnek kell lennie arra, hogy ezen folyamatok teljes spektrumát lefedje, hiszen a rendszerből való bármelyik elem kihagyása hosszú távon töréseket okozhat, és lemaradáshoz vezethet a globális versenytársakkal szemben. Példaként említi a mesterséges intelligenciát, amely 40-50 éven keresztül csak alapkutatás volt, mielőtt elérte volna a társadalmi szintű hatását.

Június végén az ELTE megválasztott rektorával, Darázs Lénárddal készítettünk interjút az egyetem és a négy HUN-REN kutatóintézet várható összeolvadásáról, és az azt övező kérdésekről. Interjúnkat ide kattintva olvashatja el.