A párizsi klímaegyezmény sorsa a mélybe süllyed – írja a 24.hu.
Az ENSZ kutatói legújabb tanulmányukban arra figyelmeztettek, hogy a világ kritikus küszöbön áll a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos határának megőrzése szempontjából - számolt be róla az MTI. A több mint 60 szakemberből álló csapat részletes elemzést készített az éghajlat aktuális helyzetéről, és feltárta, hogy milyen mértékben járulnak hozzá az emberi tevékenységek a klímaváltozás folyamataihoz.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legfrissebb átfogó jelentését 2023-ban zárta le, míg a következő, 2028-ra várható kiadvány már készül. A két jelentés között a testület szakemberei folyamatosan új információkat és frissítéseket osztanak meg a klímaváltozás aktuális állásáról és hatásairól.
A párizsi klímaegyezményben az emberiség célul tűzte ki, hogy a század végére az iparosodás előtti időkhöz képest lehetőleg 1,5 fokban korlátozza a felmelegedés mértékét. A mostani publikáció alapján ennek eléréséhez 2025 elejétől 130 milliárd tonna szén-dioxid-kibocsátás esetén 50 százalékos esélyünk van.
Ezt a szintet azonban a jelenlegi emissziók mellett nagyjából három év alatt el is érjük.
A kibocsátás drámai mértékű csökkentése nélkül a világ nem lesz képes megakadályozni, hogy a hőmérséklet emelkedése átlépje a kritikus határokat. Ez a jelenség pedig a szélsőséges időjárási események és az éghajlatváltozással összefüggő katasztrófák számának növekedéséhez fog vezetni. Kilenc éven belül a globális felmelegedés akár 1,6 vagy 1,7 Celsius-fokkal is megugorhat, ami tovább súlyosbítja a helyzetet és a következményeket.
"Bármely intézkedés bevezetése esetén rendkívül valószínű, hogy elérjük, sőt akár meg is haladhatjuk az 1,5 fokos, vagy még annál magasabb hőmérséklet-emelkedést" - figyelmeztetett Joeri Rogelj, a Grantham Intézet kutatási igazgatója. Hozzátette, hogy a következő évtizedben a kibocsátás csökkentésére irányuló lépések alapvetően átalakíthatják a felmelegedés ütemét, és segíthetnek korlátozni, hogy mennyivel lépjük túl a kritikus hőmérsékleti határt.
Piers Forster, a Leedsi Egyetem klímafizika professzora és az IPCC tagja hangsúlyozza, hogy a legfrissebb jelentés világosan mutatja: a klímapolitikai intézkedések és az éghajlatvédelmi lépések nem képesek lépést tartani az egyre fokozódó hatásokkal, amelyek kezelésére sürgősen szükség lenne.
Szerinte az idei jelentés világosan tükrözi, hogy a helyzet kedvezőtlen irányba változik, és olyan szokatlan átalakulások tanúi vagyunk, amelyekre eddig még nem volt példa.
Mint hozzátette: azt reméltük, hogy mostanra a szén-dioxid-kibocsátás szintje kezd megfordulni, ám sajnos ez nem következett be, ehelyett a kibocsátás évről-évre nőtt, és az eddigi legmagasabb szinten maradt.
A publikáció alapján 2024-ben a megfigyelt globális felszíni hőmérséklet-emelkedés mintegy 1,52 Celsius-fokos volt, amelyből 1,36 Celsius-fok az emberi tevékenységből adódó üvegházhatású gázok kibocsátásából fakadt.
Bár a globális átlaghőmérséklet most először lépte át az 1,5 Celsius-fokot, ez önmagában nem jelenti a párizsi klímaegyezmény megszegését. Ahhoz, hogy valóban megszegésről beszélhessünk, a globális átlaghőmérsékletnek hosszabb távon, évtizedeken keresztül kellene meghaladnia ezt a küszöböt. A legfrissebb becslések szerint 2015 és 2024 között a hőmérséklet körülbelül 1,24 Celsius-fokkal emelkedett az iparosodás előtti szinthez képest, amelyből 1,22 Celsius-fok a humán tevékenységek következménye.
A jelentés hangsúlyozza, hogy az emberi tevékenységek jelentős hatással vannak a Föld energiaegyensúlyára. Az óceánok képesek elnyelni a többlet hőenergia körülbelül 91%-át, ami súlyos következményekkel jár az éghajlati rendszer minden aspektusára. Ennek eredményeként megfigyelhető a tengerszint emelkedése, az óceánok hőmérsékletének növekedése, valamint a jég és a permafroszt olvadása. 2019 és 2024 között a globális tengerszint körülbelül 26 mm-rel emelkedett, ami több mint kétszerese az ezredforduló óta tapasztalt hosszú távú, évi 1,8 mm-es növekedésnek.
Rogelj hangsúlyozta, hogy a következő évtizedben a kibocsátások határozzák meg, hogy milyen gyorsan érjük el az 1,5 Celsius-fokos felmelegedést. "Gyorsan csökkenteni kell a kibocsátást, hogy teljesíteni tudjuk a párizsi megállapodásban foglalt éghajlati célokat" - emelte ki.
