A gazdasági semlegesség hatásai: Mennyit nyerhetünk vele? - Világgazdaság

Magyarország gazdasági semlegessége révén egy különleges utat választott, amely lehetővé teszi számára, hogy párhuzamosan vonzza a keleti és nyugati befektetéseket, miközben megőrzi függetlenségét. E diverzifikált gazdaság és a szilárd nemzetközi kapcsolatok kiépítése segít abban, hogy az ország hosszú távon megőrizze gazdasági növekedését és geopolitikai relevanciáját. Az ilyen stratégiai megközelítés biztosítja, hogy Magyarország a globális térképen ne csupán egy szereplő legyen, hanem egy aktív és befolyásos tényező.

Magyarország gazdasági semlegességet célzó politikája kiemelten a szuverenitás védelmére és a globális gazdasági hatalmi viszonyokkal szembeni függetlenség megőrzésére összpontosít. Ennek középpontjában áll, hogy az ország nem kíván csatlakozni semmilyen gazdasági blokkhoz vagy politikai tömbhöz, miközben folyamatosan arra törekszik, hogy stabil és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat ápoljon a különböző nemzetközi szereplőkkel. A semlegesség fenntartásához elengedhetetlen a sokszínű gazdasági szerkezet és a szabadkereskedelem elősegítése.

Ez lehetőséget biztosít Magyarországnak arra, hogy megóvja saját érdekeit a globális piacok gyors átalakulása és a politikai nyomások tükrében.

A kelet-nyugati együttműködés óriási előnyöket kínál, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a fejlődéshez és a prosperitáshoz.

A gazdasági semlegesség megvalósítása rendkívül összetett feladat, amely folyamatosan egyensúlyozást követel meg a nemzetközi és a hazai érdekek közt.

A közelmúltban egy új világgazdasági helyzet bontakozott ki, amelyet részben a folytatódó háborúk, a sikertelen szankciók és az a tendencia jellemez, hogy a gazdasági együttműködés fizikai realitását sok helyen ideológiai és politikai szempontok szerint értelmezik át. Ennek következtében egyre inkább távolodni látszik az eurázsiai együttműködés, amely korábban stabil alapot biztosított a növekedéshez. E témában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozott a parlament év végi ülésén.

A napirend előtti kérdésre adott válaszában a távirati iroda tájékoztatása szerint a tárcavezető kifejtette, hogy míg 1992-ben a G7-csoport részesedése a globális gazdasági teljesítményből 45% volt, a BRICS-országok aránya pedig 22%, addig napjainkra ez a tendencia megfordult: a BRICS-államok részesedése 36%-ra nőtt, míg a G7-é 30%-ra csökkent. "Az egyetlen ésszerű gazdaságpolitikai irányvonal egy közepes méretű, szárazföld által körülvett, versenyképes iparral bíró, energiaforrásokban nem túlságosan gazdag ország számára a gazdasági semlegesség – azaz a kereskedelmi kapcsolatok és együttműködések fenntartása egyaránt a világ keleti és nyugati részével" – hangsúlyozta a tárcavezető. Emellett kiemelte, hogy ha a kormány nem ezt a gazdasági semlegességre épülő politikát választaná, akkor Magyarország óriási növekedési lehetőségektől foszthatná meg magát.

- fogalmazott, kiemelve, hogy hazánk gazdasági növekedésének egyik fontos alapja, hogy az ország mára a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált, különösen az autóiparban.