A Trump-adminisztráció arra kéri az európai országokat, hogy osztozzanak elképzeléseikben arról, milyen biztonsági garanciákat tudnának nyújtani Ukrajna számára. A cél az, hogy feltérképezzék, milyen támogatást és védelmet tudnának biztosítani a kelet-eur
Sokan a közös álláspont kialakítását sürgetik, de valószínű, hogy a hétfői rendkívüli európai csúcs után fog véglegessé válni a döntés.
Az Egyesült Államok felkérte európai szövetségeseit, hogy tájékoztassák, milyen típusú támogatásokra van szükségük Washingtontól annak érdekében, hogy részt vehessenek az Ukrajnának szánt biztonsági garanciákban – derül ki a Reuters által megszerzett dokumentumból.
A múlt héten érkezett diplomáciai kezdeményezés hat fontos kérdést fogalmaz meg. E kérdések között szerepel, hogy mely országok csatlakoznának a garancia nyújtásához, hajlandók lennének-e katonai egységeket küldeni Ukrajnába egy esetleges békemegállapodás keretein belül, valamint hogy mekkora létszámú európai vezetésű haderő lenne szükséges a helyzet stabilizálásához.
Az Európai Uniót meglepte, hogy Donald Trump amerikai elnök titkos megbeszélést tartott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, miközben Kijevvel és európai szövetségeseivel nem folytatott előzetes konzultációt.
Donald Trump különmegbízottja kijelentette, hogy az Európai Uniónak nem jut szerep a közelgő orosz-ukrán béketárgyalások során. Az ukránok között egyre nő a csalódottság, és sokan úgy vélik, hogy bármilyen átmeneti béke után újabb konfliktusok várhatóak.
A dokumentumban szereplő kérdések egyike az európai országok lehetséges biztonsági kötelezettségvállalásaira vonatkozik. Az egyik így szól:
"Milyen amerikai támogatást tartana szükségesnek kormánya ahhoz, hogy részt vehessen ezekben a biztonsági megállapodásokban? Milyen rövid és hosszú távú forrásokra lenne szükség az Egyesült Államok részéről?"
Két európai diplomata szerint továbbra is folyik a vita arról, hogyan reagáljanak az uniós országok, de felmerült az igény, hogy az EU-tagországok egységes választ adjanak a hétfőn Párizsban tartandó rendkívüli csúcstalálkouzón, amelyen a brit vezetők is részt vesznek. A dokumentum szerint az amerikaiak kíváncsiak arra is, azt is, mely európai vagy harmadik országok vennének részt a biztonsági garanciákban, illetve az adott ország hajlandó lenne-e csapatokat küldeni Ukrajnába egy békerendezés részeként.
"Ha harmadik ország katonai erőit telepítenék Ukrajnába egy békerendezés keretében, mekkora létszámú európai vezetésű haderőt tartanának szükségesnek? Hogyan és hol telepítenék ezeket az erőket, és mennyi ideig?"
A kérdések között világosan kirajzolódik, hogy milyen lépéseket szükségesene tenniük az Egyesült Államoknak, valamint szövetségeseiknek és partnereiknek abban az esetben, ha Oroszország támadást indítana a békefenntartó erők ellen. Ezen intézkedések kidolgozása kulcsfontosságú a nemzetközi stabilitás megőrzése érdekében, és elengedhetetlen a közös védelem megerősítése.
A demars emellett arra is kíváncsi, hogy az európai államok milyen mértékben hajlandók katonai erőt, felszerelést és karbantartási támogatást biztosítani, hogy megerősítsék Kijev tárgyalási pozícióját és fokozzák a nyomást Moszkvára. Különösen érdeklődik az iránt, hogy az érintett országok milyen konkrét lépéseket terveznek Oroszország ellen, beleértve a szankciók szigorítását és azok hatékonyabb végrehajtását.
Az EU és a Trump-adminisztráció közötti Ukrajna-ügyben tapasztalható feszültség egyre mélyebb. Zelenszkij kijelentette, hogy hajlandó Putyinnal tárgyalni, de csak akkor, ha van egy közös, előre meghatározott terv. Különösen megdöbbentő volt, amikor Trump váratlanul egyezségre jutott Putyinnal a háború befejezését célzó tárgyalások megkezdéséről.
