Az IBS-t leggyakrabban a következő betegségekkel szokták összekeverni:

Mivel hasonló panaszokat okoznak, könnyű összekeverni őket.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) számos ember mindennapjait megnehezíti, és nemrégiben kiderült, hogy önálló kockázati tényezőt jelenthet a szívinfarktus szempontjából is. E kapcsolatok részleteit dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont szakértő kardiológusa, aneszteziológusa és intenzív terápiás orvosa tárta fel.

A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezői között számos jól ismert tényezőt találunk, mint például a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint. Érdekes módon az irritábilis bél szindróma (IBS) is felkerült a rizikófaktorok listájára. Ezt a megállapítást az American College of Cardiology tette, miután 17,5 millió ember egészségügyi adatait elemezte.

Az IBS, vagyis irritábilis bél szindróma, egy krónikus gyulladásos állapot, amely a bélrendszert, illetve az emésztőrendszert érinti. Ennek a betegségnek a hátterében az immunrendszer zavara áll, mely során a test saját egészséges sejtjeit, például a bélszövetet támadja meg. Ez a folyamat gyulladáshoz vezet, ami számos kellemetlen tünetet okozhat, és jelentősen befolyásolhatja a mindennapi életet.

Az IBS nem keverendő össze két másik, igen hasonló panaszokat okozó betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással és a Crohn-betegséggel. Míg az előbbi a vastag- és végbelet érinti, az utóbbi a száj és a végbél közt bármely szakaszát érintheti az emésztőrendszernek. Mindegyik kórképnél tipikus tünetként a hasi fájdalom, a hasmenés, a fáradtság és a fogyás jelentkezik. Sokan összekeverik az IBS-t a lisztérzékenységgel vagy cöliákiával is, hiszen a tünetek itt is hasonlóak, de ez utóbbi a gluténra adott speciális immunválasz miatt alakul ki és megfelelő étrenddel karbantartható.

Az irritábilis bél szindrómát (IBS) leggyakrabban a harmincas éveik előtt fedezik fel az embereknél. Különösen figyelemre méltó, hogy a szindróma intenzívebben és gyakrabban jelentkezik fiatalok és nők körében. Ezért feltételezhető, hogy e csoportokban a gyulladásos folyamatok magasabb szinten zajlanak.

Amerikai kutatók egy átfogó vizsgálatot végeztek, amely során 17,5 millió, 18-65 év közötti felnőtt egészségi adatait elemezték. A kutatás célja az volt, hogy kiszűrjék azokat az egyéneket, akik 2014 és 2017 között IBS (irritábilis bél szindróma) diagnózist kaptak, valamint azokat, akik bármilyen formában szívinfarktuson estek át, legyenek akár IBS-sel diagnosztizálva, akár anélkül. Az eredmények alapján kiderült, hogy 211.870 ember szenved IBS-ben, ami az Egyesült Államok lakosságának körülbelül 1,2%-át jelenti. A szakértők arra is felfigyeltek, hogy a szív- és érrendszeri betegségek általánosan ismert kockázati tényezői, mint például a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a megnövekedett koleszterinszint, gyakoribbak voltak az IBS-betegek körében. A kutatás végső megállapítása szerint az IBS-ben szenvedők kétszer nagyobb valószínűséggel tapasztalnak szívinfarktust, mint azok, akik nem küzdenek ilyen egészségügyi problémával.

Az emelkedett rizikó akkor is jelentős maradt - egészen pontosan 23 % -, amikor tekintetbe vették az életmódbeli kockázati faktorokat és azokat a megváltoztathatatlan tényezőket, mint az életkor, a nem és a rassz.

A kardiológiai vizsgálatok során az anamnézis felvétele kulcsfontosságú lépés. Ezek a kutatások hangsúlyozzák, hogy a páciens alapos kikérdezése és a kórtörténet részletes áttekintése elengedhetetlen. Nem csupán a már meglévő szív- és érrendszeri problémák számítanak kockázati tényezőnek; számos egyéb betegség vagy állapot – mint például a nők esetében a menopauza vége, vagy akár az irritábilis bél szindróma (IBS) – szintén befolyásolhatja a szív egészségét.

Ezért azok számára, akik nem tapasztalnak tüneteket, de valamilyen okból kockázatnak vannak kitéve, erősen javasolt évente vagy kétévente részt venni egy kardiológiai szűrésen. Ezek során nemcsak alapos kikérdezésen és fizikális vizsgálaton esnek át, hanem a nyugalmi és terheléses EKG, a szívultrahang, az arteriográfiás érállapot felmérése, a vérnyomásmérés, a testösszetétel meghatározása és a nagylabor vizsgálatok révén egy viszonylag átfogó képet kaphatunk a szív- és érrendszer állapotáról. Ez a folyamat lehetővé teszi a korai problémák felismerését és szükség esetén a megfelelő kezelési lépések megtételét.

Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma kóreredete még mindig rejtélyes. A betegség megjelenése mögött számos különböző folyamat és azok interakciója állhat. Az örökletes tényezők mellett a bél fokozott érzékenysége, a bélflóra összetételének megváltozása és gyulladásos reakciók is hozzájárulhatnak a tünetek kialakulásához. Ezen kívül az agy és a bél közötti idegi kapcsolatok diszfunkciója is szerepet játszhat; ez azt jelenti, hogy az agy bizonyos területei nem szokványos módon reagálnak a bél fájdalmas ingereire. Továbbá, a múltban átélt lelki traumák, tartós stressz vagy szorongás szintén hozzájárulhatnak a szindróma megjelenéséhez.