A kényszersorozások Kárpátalján mélyen megosztják a közvéleményt, hiszen sokakban felháborodást és aggodalmat váltanak ki. Az emberek félelmei az elkerülhetetlen háborús helyzetből, a családok szétszakadásából és a jövő bizonytalanságából fakadnak. A hely
Kárpátalján egyre fokozódik az aggodalom a magyar kisebbség lelkészeinek besorozási lehetősége kapcsán. A közösség tagjai aggodalommal figyelik a helyzet alakulását, hiszen a lelkészek szerepe a helyi közösségek életében kiemelkedően fontos.
Az ukrán katonai nyilvántartás adatai szerint jelenleg körülbelül 30 000 egyházi személy tevékenykedik Ukrajnában, közülük 7736 pap esetében még lehet érvényes a mozgósítás halasztása életkoruk miatt. Az országban három fő egyház dominál: az Ukrán Ortodox Egyház, az Ukrán Görögkatolikus Egyház, valamint a Moszkvai Patriarchátus alá tartozó Ukrán Ortodox Egyház, amelynek létszáma 12 500 papra rúg. Jelenleg mintegy 350 lelkész szolgál az ukrán hadsereg kötelékében. Ez a szám a hadsereg létszámához viszonyítva elegendőnek tűnik, ezért valószínű, hogy a papok nem frontvonalbeli lelkészi feladatokat látnának el, hanem inkább egészségügyi és logisztikai szerepeket kapnának a hátsó vonalakban - tájékoztat a Kárpárinfo.
Miroslav Horvath, az ungvári jogvédő és szociális munkás véleménye szerint Kárpátalján széleskörű felháborodás övezi a papok besorozását. A magyar kisebbség aggódik, hogy a lelkészek és tiszteletesek lehetnek az elsők, akiket ténylegesen behívnak a hadseregbe.
A beregi papok közel mindegyike abban a helyzetben van, ahol a további halasztás már nem opció. A kényszersorozások brutalitása miatt aggódunk pásztorainkért, hiszen előfordulhat, hogy reggel még a paplak előtt áll egy autó, de estére már nem lesz mise. A fronton tapasztalható emberhiány már köztudott, ez mára sajnos tény, de hogy papjainkra is ilyen sors várhat, az szinte felfoghatatlan. Ilyen még nemigen fordult elő a történelem során.
Az Ukrán Állami Etnopolitikai és Lelkiismereti Szabadság Szolgálata (DESZSZ) az intézkedését azzal indokolta, hogy a hadkötelezettségi törvények szigorú betartását kívánják hangsúlyozni, és ebben az egyház támogatására is számítanak. Nem terveznek papok bevetését a frontra, mivel az egyházi vezetők erkölcsi vagy hivatalos indokok alapján megtagadhatják a fegyverviselést. Egy ilyen intézkedés, amely az ellenkezőjét sugallja, nemcsak népszerűtlen lenne, hanem demoralizálhatná a katonákat is.
