Feszültség Brüsszel szívében: a Bizottság nem tudta tető alá hozni a kereskedelmi megállapodást Ukrajnával.

Az EU és Ukrajna közötti ideiglenes kereskedelmi megállapodás június 5-én lejár, és a tagállamok kifejezték elégedetlenségüket amiatt, hogy az Európai Bizottság eddig eredménytelenül tárgyalt a háború sújtotta ország jövőbeli megállapodásáról, holott a tárgyalásokra bőséges idő állt rendelkezésre. A helyzet feszültségei a mezőgazdasági miniszterek hétfői, brüsszeli zárt ülésén kerültek napvilágra - értesült az Euronews két uniós forrástól.

Az egyik résztvevő véleménye szerint több miniszter is csalódott volt amiatt, hogy nem sikerült egy stabilabb és tartósabb megállapodást kötni Ukrajnával. A találkozón többen is kifejezték, hogy a kereskedelmi kapcsolatok liberalizációjára vonatkozó hosszú távú megoldás keresése a Bizottság fő prioritásának kellett volna lennie, mivel ez az ő kizárólagos hatáskörükbe tartozik.

Jelenleg az EU és Ukrajna közötti kereskedelmet az autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM-ek) szabályozzák, amelyek ideiglenesen felfüggesztik az ukrán mezőgazdasági exportra vonatkozó valamennyi vámot és kvótát. Ezeket az intézkedéseket Oroszország 2022-es teljes körű inváziójára válaszul vezették be.

Az ATM-rendszer azonban a következő héten elérkezik a lejárati dátumhoz, és sajnos nem lesz lehetőség annak megújítására, hiszen már egyszer meghosszabbították. A lejárat időpontjának közeledtével a Bizottság 2024 vége óta folyamatosan próbálkozik egy hivatalos alternatív rendszer kiépítésével, de eddig sajnos nem járt sikerrel.

"Nem meglepetés, hogy a Bizottság és Ukrajna között folynak a tárgyalások. Jelenleg azt mondhatjuk, hogy még az első lépések fázisában járunk" - nyilatkozta Czesław Siekierski lengyel mezőgazdasági miniszter egy sajtótájékoztatón, aki jelenleg az EU Mezőgazdasági Tanácsának elnöki pozícióját tölti be.

A kereskedelmi tárgyalások elakadásából adódó űr áthidalására a Bizottság ideiglenes intézkedéseket dolgozott ki, amelyeket addig kell érvényesíteni, amíg az EU és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet (DCFTA) felülvizsgálata be nem fejeződik, illetve a módosított megállapodás el nem készül.

Ezeket a próbaidős intézkedéseket a múlt héten a biztonság érdekében hagyták jóvá az uniós nagykövetek.

Siekierski rámutatott, hogy az új intézkedések, amelyek az Ukrajnával kötött, háború előtti társulási megállapodás feltételeit ismétlik, "sokkal kevésbé véglegesek", mint az ukrán mezőgazdasági behozatalra vonatkozó korlátozásokhoz kapcsolódó ATM-rendszer.

A találkozón a Bizottság megismételte azon szándékát, hogy eltávolodik az ideiglenes megoldásoktól, és stabilabb kereskedelmi keretet hoz létre.

"A mezőgazdasági termelők, valamint az érintett felek számára elengedhetetlen a kiszámíthatóság, hogy hatékonyan tudjanak előre tervezni" – nyilatkozta Christophe Hansen mezőgazdasági biztos a minisztereknek, a Bizottság szóvivői által közzétett jegyzőkönyvek alapján.

Hansen kiemelte, hogy a Bizottság folyamatosan együttműködik az ukrán tisztviselőkkel, hogy minél hamarabb elérjék azt a kiegyensúlyozott megállapodást, amely mindkét fél érdekeit maradéktalanul figyelembe veszi.

A legérzékenyebb kérdés továbbra is a mezőgazdaság. Az ATM-megállapodás több uniós országban, különösen Franciaországban és Lengyelországban ellenérzéseket váltott ki, ahol a gazdák tiltakoztak az ukrán import megugrása ellen, amióta feloldották a kereskedelmi akadályokat.

Ezzel kapcsolatban a biztos megnyugtatta a minisztereket, hogy az átmeneti intézkedések nem vezetnek be új kvótákat, és nem növelik az ukrán termékek engedélyezett importmennyiségét.

A rendezvény Vitalij Koval, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi miniszterének beszédével indult, aki az uniós források tükrében sürgette az Európai Uniót, hogy mihamarabb kössön megállapodást egy új szabadkereskedelmi mechanizmusról. Koval hangsúlyozta, hogy szükség van egy "számokon alapuló", kiegyensúlyozott megoldásra.

Koval hangsúlyozta az uniós miniszterek előtt, hogy Ukrajna elkötelezett az európai értékek védelme mellett, és felhívta a figyelmet a közelmúltban történt, három egymást követő éjszakai orosz támadásokra, amelyek drámai módon megrongálták az ország infrastruktúráját.

Előadásában Koval hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági szektor Ukrajna számára kulcsfontosságú szerepet játszik. Rámutatott, hogy a megszállás következtében a mezőgazdasági területek 20,5%-kal csökkentek, ami jelentős hatással van az ország élelmiszertermelésére. Koval említette a Világbank által közzétett adatokat is, amelyek szerint Ukrajna összesen 83,9 milliárd eurós mezőgazdasági kárt és veszteséget könyvelhetett el a háború következményeként.

A Bizottság jelenlegi nézete szerint csökkenteni kívánja az ATM-ek keretében korábban engedélyezett piacra jutási szinteket. Ezzel szemben Ukrajna azt reméli, hogy sikerül fenntartania az uniós piacra való belépés lehetőségét ugyanazon a szinten.

Koval hangsúlyozta, hogy Ukrajna importjának 66%-a az Európai Unióból érkezik. Ezen túl érvet fogalmazott meg amellett, hogy ha Ukrajna az EU tagállamává válna, akkor mezőgazdasági export szempontjából a kilencedik helyet foglalná el a közösségen belül.