Figyelmeztetéseket kaptunk: a közelgő téli időjárás váratlanul sújthatja Európát. Magyarországon jelentős hóesés várható, amely vastag hóréteget képezhet. Készüljünk fel a zord időjárásra!

Az ősz vége felé eddig hűvös, de aránylag csapadékmentes, kiegyensúlyozott időjárás volt jellemző Magyarországon. A hosszú távú időjárási modellezésekkel foglalkozó Severe Weather Europe elemzése szerint viszont a héten változékony, kemény téli időjárás köszönt majd be Európa-szerte, heves viharokkal, esővel és helyenként havazással. A globális klímamodellek szerint a jelenleg kialakuló La Niña hatás és a sarkkör felett kavargó légörvény, a polar vortex is beleszólhat a globális időjárás alakulásába.

A Severe Weather Europe részletes elemzésében rámutat, hogy az eddigi, viszonylag eseménytelen téli időjárásért az Európa felett kialakult, hetekig tartó "blocking" esemény volt a felelős, amely nyugodt, anticiklonális időjárást eredményezett a kontinensen.

A héten a hőmérséklet csökkenésére és az időjárás szeszélyessé válására lehet számítani, mindez az északról érkező sarkvidéki légtömegek hatásának köszönhető.

Hasonlóképpen egy blokkoló jelenség figyelhető meg, de most úgy tűnik, hogy az eddigi állapot ellentéte fog megvalósulni a légkörben.

Az európai kontinens időjárásának alakulásáért két meghatározó meteorológiai jelenség fog felelni. Észak-Európa fölött egy úgynevezett "teknő" (angolul: trough) formálódik, amely egy hosszúkás, alacsony nyomású zónát jelent. Eközben az Azori-szigetek térségében egy magas nyomású blokk jön létre. E két rendszer között erőteljes futóáramlat (jet stream) fog átszáguldani, ami jelentős változásokat idéz elő az időjárásban az egész európai régióban.

A futóáramlatok intenzív szeles időjárást idézhetnek elő, mivel ezek a légkör magasabb rétegeiben mozognak. Az elemzések alapján elképzelhető, hogy a hét során egyes kereskedelmi repülőjáratoknál megnövekedett menetidőre és fokozott turbulenciára lehet számítani.

Az elemzések alapján ez lehetőséget teremt arra, hogy...

A Föld északi pólusáról származó sarkvidéki légtömeg megindul az Atlanti-óceán felett, és utat tör Nyugat-Európa irányába. Ahogy közeledik a hétvége, ez a légáramlat fokozatosan kelet felé, majd délre irányul, új időjárási viszonyokat teremtve a térségben.

A hét közepén, főként szerda környékén, viharveszélyes időjárásra lehet számítani, különösen Svédország területén. Az Egyesült Királyság környékén kialakuló frontrendszerek észak felé mozognak, ami kedvezőtlen körülményeket teremt, és ennek következtében intenzív hóviharok várhatók a régióban. Érdemes alaposan felkészülni az időjárás változásaira!

A Severe Weather elemzése alapján a hideg, kifejezetten télies időjárás a hét végére egyre nagyobb területeket ölel fel a kontinensen, így várhatóan

a frontrendszer az Alpok területére illetve Közép-Európába is jelentős hideg légtömegeket hozhat majd el.

A hideg légáramlatok hatására intenzív ciklon alakulhat ki az Alpok mögötti térségben, ami egy tipikus jelenségnek számít a mediterrán régió északi részein. Az előrejelzések szerint ez a ciklon szerdán fog elmozdulni a Balkán-félsziget irányába és az Adriai-tenger északi részén heves esőzésekkel, zivatarokkal és árvizekkel járhat.

Az elemzés külön hangsúlyozza, hogy a nyugati Alpok és a Balkán térségein túlmenően...

Ausztria, Magyarország és Románia nyugati területein jelentős hófelhalmozódás várható.

Korábban már részletesebben foglalkoztunk az idei télre vonatkozó, modellezéseken alapuló hosszú távú időjárás-előrejelzésekkel. Az őszi elemzések során két kiemelkedő globális éghajlati tényezőt azonosítottunk, amelyek várhatóan jelentős hatással lesznek a Föld északi féltekéjének téli időjárására:

A sarki örvény egy hatalmas ciklonális rendszer, amely az északi félteke felett kering. Ez a jelenség a földfelszíntől egészen a sztratoszféra csúcsáig, több mint 50 kilométeres magasságig terjed. Minden év őszén megjelenik, így rendszeres eseménynek tekinthető, azonban erőssége jelentős hatással van az észak-amerikai és európai téli, valamint kora tavaszi időjárásra. Amikor a sarki örvény intenzívebb, akkor ritkább hidegfrontok lépnek fel, míg a gyengébb örvénylés esetén gyakrabban tapasztalhatunk fagyos időszakokat. Az erősebb sarki örvény sikeresen megőrzi a hideg légtömegeket a sarkkörök felett, elzárva őket Észak-Amerikától és Európától, ami enyhébb téli időjárást eredményez. Ezzel szemben, ha az örvény gyengébb és instabilabb, akkor megzavarhatja a futóáramlatokat, lehetővé téve, hogy a hideg légtömegek betörjenek Európába és Észak-Amerikába, súlyosabb fagyos időszakokat okozva.

Ahogy azt a tavalyi és az idei kánikula kapcsán megjelent időjárás elemzésekben már megszokhattuk, egy adott időszakra jellemző időjárási trendeket nem csak a regionális meteorológia, hanem a globális éghajlati folyamatok is befolyásolják. Persze ezekből a napi időjárásra nem tudunk következtetni, de a hosszú távú trendek modellezésére alkalmasak.

Az idei és a tavalyi, rendkívüli forróságú nyár során a hírekben sokat hallhattunk az El Niño (teljes nevén El Niño-déli oszcilláció, ENSO) globális légköri jelenségről, amely komoly hatással van a bolygónk időjárási viszonyaira. E jelenség, amely néhány évente ismétlődik, a Csendes-óceán középső és keleti szegletein a víz hőmérsékletének jelentős emelkedését hozza magával. Ezen időszak alatt a hagyományosan keletről nyugatra fújó passzátszelek vagy meggyengülnek, vagy akár teljesen leállnak, ami lehetővé teszi, hogy a felszálló meleg levegő hatalmas mennyiségű óceáni hőt juttasson a légkörbe. Ennek következményeként a szárazföldek hőmérséklete is emelkedni kezd, ami számos éghajlati és időjárási anomáliát okozhat.

A mérések alapján a tavasszal véget ért meleg fázist követően ősz elején a hőmérséklet esni kezdett, amivel szeptember végére elérte a La Niña jelenség küszöbét jelző értéket. Az Egyesült Államok időjárási szolgálata szoros figyelemmel követi a Csendes-óceánban zajló oszcillációs folyamatokat és rendszeresen frissíti a La Niña fázis jelenlegi alakulását.

A legfrissebb előrejelzés, amelyet november 14-én frissítettek, azt mutatja, hogy 57% a valószínűsége annak, hogy a jelenség decemberig megjelenik.

Bár ez a szám valamivel alacsonyabb a korábban várt 60%-os értéknél, a szervezet továbbra is úgy véli, hogy idén egy a megszokottaknál gyengébb és rövidebb ideig tartó La Niña jelenség fog megjelenni.

A szakértők véleménye szerint a gyengébb La Niña fázis hatása Európa téli időjárására nem olyan jelentős, mint a korábbi, erősebb ciklusoké. Azonban a múltbeli adatok alapján megfigyelhető, hogy a La Niña jelenség által irányított években 60-75%-kal megnő a polar vortex gyengülésének valószínűsége. Ennek következtében a tél során akár hirtelen sarkvidéki légtömegek is betörhetnek a kontinensre.

A hóeséssel kapcsolatban a korábbi előrejelzések még az átlagosnál kevésbé csapadékos telet jósoltak, azonban a Severe Europe által közölt frissített, októberi adatok azt mutatják, hogy

A téli hónapok során Európában várhatóan a korábbi előrejelzéseknél némileg nagyobb mennyiségű hó érkezik.