Földrengésveszély: Miért képesek a japán felhőkarcolók megőrizni stabilitásukat, míg sok más épület összeomlik?
Jelentős károkat okozott Mianmarban a múlt pénteki 7,7-es erősségű földrengés, melynek érdekessége, hogy bár Mianmar földrengésveszélyes övezetben fekszik, a szintén érintett Thaiföld és Kína nem tartozik a magas kockázatú területek közé. Ennek ellenére a földmozgás következtében egy bangkoki épület is összeomlott. Az utóbbi években egyre több földrengésveszélyes térségben épülnek toronyházak, ezek azonban mégis ellenállnak az erősebb földrengéseknek is. Hogy mi az oka ennek, azt egy japán felhőkarcoló példáján keresztül mutatjuk be.
A mianmari földrengés kialakulásának hátterében az állt, hogy az ország négy tektonikus lemez találkozásánál fekszik. Szakértők szerint a múlt pénteki földrengést egy olyan mozgás okozta, melynek során két kőzetlemez vízszintesen mozdult el egymás mellett. Mindezt tetézte, hogy a földmozgás mindössze 10 kilométeres mélységben történt, ami kimondottan sekélynek számít, felerősítve ezzel a felszíni rengéseket.
Bár Bangkok jelentősen távolabb helyezkedett el a rengés epicentrumától, a városban tapasztalt károk mértékét a talaj puha szerkezete is felerősítette, ami tovább fokozta a földmozgások hatását. Ezen kívül az építési normák ezekben az országokban nem olyan szigorúak, mint például Japánban, ahol szintén gyakoriak a földrengések, de a felhőkarcolók ellenállóbbak a természeti csapásokkal szemben.
A 634 méter magas tokiói Skytree nem csupán turistalátványosság, hanem mérnöki csúcsteljesítmény is egyben. A világ harmadik legmagasabb szabadon álló építménye egyedülálló technológiai megoldásokkal védekezik a földrengések és az erős széllökések ellen.
A Skytree lenyűgöző panorámát kínál két különböző kilátószintjével: a Tembo Deck 350 méter magasan helyezkedik el, míg a Tembo Galleria még ennél is magasabbra emelkedik, lehetővé téve a város lélegzetelállító látványának megcsodálását.
Az építmény különlegessége nem csupán a lenyűgöző magasságában rejlik, hanem abban is, hogy rendkívül ellenálló a Japánban gyakran, akár ötpercenként megjelenő földrengések hatásaival szemben.
A torony tervezése során a tradicionális japán építészeti elemek harmonikusan találkoznak a kortárs technológiai újításokkal.
A Skytree így nem csupán mérnöki bravúr, hanem a természeti kihívásokkal szembeni emberi találékonyság szimbóluma is. Egy olyan városban, ahol földrengések, tájfunok, árvizek és vulkánkitörések is fenyegetnek, a torony a biztonság és a mérnöki kiválóság jelképévé vált.
Bár a szóban forgó japán torony nem szerepel a világ legmagasabb épületeinek névsorában, mivel jellegénél fogva nem klasszikus értelemben vett felhőkarcolónak számít, az utóbbi évek során számos olyan toronyház épült más országokban, amelyek magasságban felülmúlják azt. Míg az ilyen épületek a XX. században elsősorban New York városában nőttek ki a földből — ahol a tektonikus lemezhatároktól való jelentős távolság és a felhőkarcolók súlyát jól elviselő kemény gránit alapzat biztosítja a stabilitást —, addig Délkelet-Ázsia viszonyai korántsem olyan kedvezőek.
A mérnöki innovációk és a fejlett technológia együttes hatásának köszönhetően napjainkban már olyan területeken is felépíthetők felhőkarcolók, ahol a földrengések előfordulása szinte rutin jelenség. Ez azonban csupán akkor lehet sikeres, ha a költségeket nem sajnálva, valóban integrálják a szükséges védelmi megoldásokat. Ellenkező esetben az épületek a nagyobb intenzitású földrengések során komoly kockázatot jelenthetnek.
