Varga Mihály és csapata jelentős döntést hozott, amely várhatóan komoly hatással lesz a jövőbeni gazdasági irányvonalra - számolt be róla az Alfahir.hu.
A jegybank Monetáris Tanácsa döntést hozott az alapkamatról.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésén nem módosította a jegybanki alapkamatot, amely továbbra is 6,50 százalékon áll. A kamatfolyosó, amelynek szélessége plusz-mínusz 1 százalék, szintén változatlan maradt. Ennek következtében az egynapos jegybanki betét kamata 5,50, míg az egynapos fedezett hitel kamata 7,50 százalékon stagnál - áll a döntést összegző dokumentumban.
A jegybanki alapkamat már közel egy éve, 2024 szeptemberének végén beállt erre a szintre. Az októberi kamattartást megalapozó háttérbeszélgetés során Kandrács Csaba, az MNB alelnöke megemlítette, hogy...
"A Monetáris Tanács határozottan elkötelezett amellett, hogy a jelenlegi kamatszintet huzamosabb ideig megőrizze, nem riadva vissza a hosszabb távú fenntartástól."
A döntés összhangban áll a szakértők korábbi előrejelzéseivel. Az Mfor Elemzői Konszenzus hétfői elemzése már jelezte, hogy...
Az inflációs mutató jelentős akadályt képez a monetáris lazítás számára, és ennek két fő tényezője van: egyrészt a szolgáltatások áremelkedése, másrészt pedig az energiaárak növekedése a hazai piacon.
A gazdasági szaklap cikke rámutat arra, hogy a kormányzat gyakran a rezsicsökkentést említi az energiaárak stabilitásának biztosítékaként, ami meglepő megállapítás. Ugyanakkor több tényező, mint például a forint árfolyama, a nemzetközi kamatok alakulása, valamint az orosz-ukrán konfliktus lehetséges lezárása, új reményeket ébresztett arra, hogy a jövőben elérhetővé válhat a monetáris lazítás.
