Geodéziai toronyból bontakozik ki az ország "legkirályibb" kilátása, ahol a táj szépsége és a természet csodái egyesülnek, hogy lenyűgöző panorámát nyújtsanak.

Jelenleg Magyarország területén körülbelül ötszáz kilátó található, köztük számos igazi különlegesség. A gyönyörű terméskőből készült hegyi kilátók mellett fából készült mesebeli szerkezetek is színesítik tájainkat. Érdekes módon vannak olyan kilátók is, amelyek eredeti funkciójukat már rég elveszítették, és csak később váltak a természetjárók kedvelt célpontjaivá. Ezek közé tartozik egy figyelemre méltó "betonhenger" is, amelyet több mint ötven éve földmérési célokra emeltek, de a helyi közösség kreatív kezdeményezésének köszönhetően átalakult: a csúcsára egy impozáns, stilizált Szent Koronát helyeztek, így a kilátó nemcsak a panorámát, hanem a magyar kultúra szimbólumát is megjeleníti.

Szada külterületén, 344 méteres tengerszint feletti magasságban, Veresegyház és Gödöllő szomszédságában, 1974-ben emelték a 20 méter magas vasbeton geodéziai mérőtoronyat, amely a 65-2001 számú alappontot jelöli. A torony csúcsáról lenyűgöző panoráma tárul elénk: a Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra impozáns csúcsai mind-mind láthatók. A torony tetején található, különleges Szent Korona-másolatot 2006. november 4-én avatták fel, ahogy azt a Közhasznú Kulturális Alapítvány Szadáért helyi újságban megjelent beszámolója is említi. A megfakult szépségű szerkezet, amely a stilizált koronát idézi, helyi mesterek ügyes kezével készült, vaslemezekből formálva.

Bár a geodéziai tornyok meglátogatása hivatalosan tilos, sokan mégis felfedezik a vaslétrák izgalmait, hogy élvezhessék a csodás panorámát. A margitai "királyi" kilátó, hasonlóan más vasbeton struktúrákhoz, mára már a graffitik áldozatává vált, de a fák között így is lenyűgöző látványt kínál az erdő mélyén emelkedő torony.

A geodéziai mérőtorony egy különleges építmény, amely a földmérés világában játszik fontos szerepet. Magyarországon az 1970-es évek óta építik ezeket a tornyokat, főként a vízszintes alapponthálózat kiemelt pontjai fölé. Ezek a masszív "beton hengerek" nem csupán az alappontok védelmét szolgálják, hanem alapvető szerepet játszanak a hosszú oldalú sokszögelések végrehajtásában is, hiszen nagy távolságból is precízen irányozhatók. E tornyok nélkülözhetetlenek a pontos földmérési munkákhoz, amelyek a modern térképezés és a földtudományok alapját képezik.

A mérőtornyok jelentős előnyt nyújtanak azáltal, hogy a műszereket a torony csúcsán, egy stabil és rezgésmentes helyen elhelyezhetjük. Ezáltal garantálják a precíziós mérésekhez elengedhetetlen körülményeket.

A modern földmérők körében egyre inkább háttérbe szorulnak a régi tornyok, melyek ma már csupán tájékozódási pontként funkcionálnak. Ezek az impozáns építmények a magyar állam birtokában állnak, ám a legtöbbjük az utóbbi időben lezárásra került. A megmászásuk nemcsak tilos, hanem rendkívül balesetveszélyes is.

Az ország területén 107 geodéziai mérőtorony ékeskedik, köztük kiemelkedik Szada különleges tornya, amely a Margitán található, mindössze néhány lépésnyire Gödöllő északnyugati határától. E mérőtorony nemcsak látványos, hanem jelentős történelmi és tudományos értékkel is bír. Emlékezzünk vissza arra is, hogy a Sokszínű Vidék nemrégiben bemutatta a Duna-Tisza közének legmagasabb pontján álló másik nevezetes mérőtoronyt, amely olyan magasságban áll, hogy szinte beláthatjuk róla az egész Alföldet – persze egy kis túlzással!

Az Ólom-hegy, amely 172 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, büszkén viseli 28 méteres geodéziai tornyát. Bár kialakítása nem olyan impozáns, mint a Szadán található hasonló építményé, a kilátás mindenért kárpótolja az idelátogatókat. A panoráma lenyűgöző, és a természet szépségei minden figyelmet elrabolnak. Hasonló élményben lehet részünk a Pilisben található Boldog Özséb Kilátónál is, amely szintén egy geodéziai torony átalakításával jött létre. Itt is fantasztikus látvány tárul elénk, ami felejthetetlen élménnyé varázsolja a látogatást.

A henger alakú létesítmény 2014 októberében kívülről a tájba illeszkedő faburkolatot kapott és kilátószintjéhez is fából készült lépcsősor vezet. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a Pilis-tető körül elterülő tájra, a Vörösvári-medencére és a Budai-hegységre.

A kilátók világában különleges varázs rejlik: egyesek földrajzi helyszínekről, míg mások neves írókról vagy költőkről kapták nevüket. A Bükk lenyűgöző tájának második legmagasabb pontján, Bánkút felett 956 méter magasan található a Petőfi-kilátó, amely lélegzetelállító panorámájával csábítja a látogatókat. A szlovén-osztrák határ közelében álló Murturm Megfigyelő Torony pedig nem csupán egy klasszikus kilátó; inkább egy izgalmas térszobor, amely új dimenziót ad a tájélménynek. Az Országos Kéktúra útvonalán, Hollókő és Felsőtold között egy fából készült óriási tenyér formájában élvezhetik a turisták a környező hegyek szépségét, mintegy összekapcsolva az emberi alkotást a természettel.