Természetesen! Íme egy egyedi változata a "Így is lehet" kifejezésnek: "Ez is egy lehetséges út!"
A várakozás még a felnőttek számára is kimerítő tud lenni, nemhogy egy gyerek számára. Éppen ezért, amikor a kislányommal olyan helyekre látogattam, ahol elkerülhetetlen volt a várakozás - mint például a rendelő vagy a hivatal - mindig magammal vittem egy mesekönyvet. Manapság a szülők helyzete némileg könnyebb, hiszen egyszerűen előkaphatják az okostelefont, és a gyerek elé varázsolhatják Vukot vagy bármilyen más mesefilmet.
Nemrégiben az okmányirodában egy kisfiú igazi felfordulást okozott. Anyukája szinte észre sem vette, hogy a gyerek a világ legnagyobb zaját csapja körülötte, hiszen ő komótosan töltögette a nyomtatványait, mintha mi sem történt volna. A kicsi úgy üvöltött, hogy az ember szinte a sorban állás helyett inkább a fülét dugta volna be, mert olvasni sem lehetett mellette.
- Ez már túlzás - jegyeztem meg az ügyintézőnek, mikor végre rám került a sor.
Miért is ne? Ha egy felnőtt elkezdene hangoskodni, a biztonsági őr valószínűleg azonnal közbelépne, és lehet, hogy még ki is kísérné az illetőt.
Sorban álltunk a postán, amikor egy három év körüli kislány váratlanul felfedezőútra indult. Míg az édesanyja a boríték megcímezésével volt elfoglalva, a kislány önállósította magát, és vidáman nekilátott, hogy körbe biciklizze a helyiséget. A kis kerékpár kerekeinek csikorgása és a gyermeki nevetés betöltötte a teret, miközben mindenki mosolyogva figyelte az apró kalandort.
Anyuka észrevette a pillanatot. A gyerek nem hozott magával könyvet, és a telefonja is a zsebében maradt. Lenyugodott, leguggolt mellé, és szoros öleléssel támogatta meg a kicsit.
Holnap a nagymamámhoz látogatunk! Kíváncsi vagyok, milyen izgalmas játékaival készül, és hogy miket mesél nekünk. Milyen kedvenc meséi vannak, amiket mindig elolvas?
Így folytatódik a beszélgetés. Miközben a gyerek válaszolt a kérdésekre, a sor is szépen előrehaladt. Ez is egy módja a dolgok intézésének.
