A COVID-19 hatására hónapokkal öregedett az agyunk - még akkor is, ha nem estünk át a fertőzésen - állítja a Házipatika.
A pandémia az agyi öregedés folyamatát is felgyorsította: átlagosan 5 hónappal lettünk idősebbek szellemileg még akkor is, ha nem fertőzött meg minket a vírus.
Köztudott, hogy a nehéz időszakok nem csupán a testünket, de a lelkünket is próbára teszik. Az elmúlt évek során a világ minden táján emberek milliói néztek szembe komoly kihívásokkal. Nem meglepő tehát, ha sokan úgy érzik, mintha a járvány stressze valójában "megöregítette" volna őket: egy nemrégiben közzétett tanulmány szerint a pandémia nyomot hagyott az emberek agyában, még azoknál is, akik nem kapták el a COVID-19 vírust. Az eredmények arra figyelmeztetnek, hogy a mentális terhek messze túlmutatnak a fizikai tüneteken.
A brit Nottingham Egyetem kutatói legfrissebb tanulmányukban, amely elsőként a Nature Communications című folyóiratban jelent meg, arra a megállapításra jutottak, hogy a pandémia alatt tapasztalt stressz következtében az emberek agya átlagosan körülbelül öt hónapot öregedett. Ez azt jelenti, hogy a normális öregedési folyamatokhoz képest a szellemi hanyatlás üteme szinte fél évvel felgyorsult.
A kutatás során összesen 15 ezer ember egészségi állapotát vizsgálták meg alaposan, különböző adatokat gyűjtve és elemezve. A tanulmány keretében közel 1000 résztvevő agyát képalkotó diagnosztikai vizsgálatoknak vetették alá. A résztvevőket két csoportra osztották: az első csoport tagjainál az MRI-vizsgálatok mindegyike a pandémia előtt zajlott, míg a második csoportnál a járvány kitörése után is elvégezték a vizsgálatokat. A kutatók a szürke- és fehérállomány térfogatának változásait tanulmányozták, a gyorsuló agyi öregedés jeleit keresve. Az eredmények azt mutatták, hogy a pandémia időszakában tapasztalt stressz és bizonytalanság mintegy 5,5 hónappal gyorsabb öregedést idézett elő, függetlenül attól, hogy a résztvevők megfertőződtek-e a vírussal vagy sem. Különösen kifejezett volt ez a jelenség a férfiaknál, az idősebb korosztályban, valamint azoknál, akik hátrányosabb anyagi körülmények között éltek. Azoknál, akik bizonyítottan megfertőződtek a koronavírussal, a kognitív képességek, például a mentális rugalmasság és az információk feldolgozásának sebessége is jelentős csökkenést mutatott.
A tanulmány eredményei rávilágítottak, hogy egy olyasfajta globális válság mint amilyen a 2020-as évek elején a koronavírus-pandémia is volt, súlyos hatással lehet a mentális egészségünkre. A kutatók szerint, ha a jövőben hasonló stresszhelyzetek adódnak, teljesebb képet kell kapnunk a mentális, társas és kognitív egészségünkről - és fontosak az olyan életmódbeli stratégiák, mint a kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres testmozgás, jó alvás és társas kapcsolatok.
