Feketenyék elhagyatott területén egy időzített bombaként működő szeméthegy keletkezett, amelyből végül elkerülhetetlen katasztrófa bontakozott ki. A helyzet reménytelennek tűnik, és a következmények mindannyiunkra hatással lehetnek.

A feketenyéki (Galántai járás) illegális szeméttelep évek óta működik, és a helyzet drámai: a hulladék mennyisége 127 ezer köbméterrel haladja meg a megengedett határt. A szeméthegy hónapok óta lángol, füstje pedig egyre több falut borít be mérgező fellegeivel. Senki sem tudja, mikor alszik ki a tűz, és mi fog történni a veszélyes hulladékokkal, ha végre sikerül eloltani a lángokat. A tűzoltók fáradhatatlanul dolgoznak a helyzet megfékezésén, de az állam eddig tehetetlenül szemléli a katasztrófát, és most sem kínál semmiféle megoldást a kialakult helyzetre.

Április óta sűrű, fekete füst kavarog Feketenyék határán. A közeli szeméttelep április elején lángra kapott, és bár a nyílt tüzeket sikerült eloltani, a föld alatt izzó tűzfészkek még mindig akadályozzák a tűzoltók erőfeszítéseit. Ez a helyzet pedig komoly fenyegetést jelent a környék levegőminőségére és az ott élők életkörülményeire.

A Belügyminisztérium portálunk számára megerősítette, hogy a lerakó formája és a szabálytalanul elhelyezett hatalmas mennyiségű hulladék komoly akadályt jelent a tűz teljes megszüntetésében. A telephelyet már több alkalommal is bírságolták, sőt, két évvel ezelőtt be is zárták, de ez sem tartotta vissza az illegális hulladéklerakást. A hatóságok korábban olyan súlyos mulasztásokat tapasztaltak, amelyek miatt hónapok óta nem sikerül megfékezni a hol lángoló, hol füstölő tüzet.

Még inkább aggasztó, hogy a telep folyamatosan ártalmas hatással van a termőföldekre és az ivóvízkészletre – ezt a rendőrség és az ügyészség is tudta, azonban másfél éven át tétlenül vártak, mielőtt egyáltalán megkezdték volna a nyomozást. És ez csupán a probléma jéghegyének csúcsa!

Cikkünkben felfedezzük, hogy miként alakult ki a szeméthegy lángra kapása, és igyekszünk választ találni arra a fontos kérdésre: elkerülhető lett volna ez a környezeti katasztrófa?

Zárd be az ablakokat!

A szeméttelep április 9-én, az esti órákban váratlanul lángra kapott. Az esemény híre gyorsan terjedt, és a környező települések polgármesterei azonnali értesítést kaptak, mivel a szél az erős füstöt a lakott területek irányába fújta. A helyi lakosságot sürgősen figyelmeztették, hogy zárják be az ablakokat, hogy minimalizálják a füst belégzésének kockázatát. A tűz okát azonban a mai napig homály fedi, és a rejtély továbbra is foglalkoztatja a közvéleményt.

A tűz nem csupán sűrű, bűzös füstöt bocsátott ki: a telep közelségében lévő transzformátorállomás, valamint a mellette elhaladó nagyfeszültségű vezeték miatt – amit a tűzoltók kérésére később lekapcsoltak – sok háztartás maradt ideiglenesen áram nélkül a tűzeset következtében.

A tűzoltás folyamata továbbra is zajlik – a lángok egy körülbelül 77 méter hosszú, 80 méter széles és 25 méter magas szemétlerakó területet érintenek – tájékoztatta a közvéleményt a tűzoltóság három nappal a tűzeset után. A következő napon hozzátették: "A tűz jelenleg már ellenőrzés alatt áll, a tűzoltók folyamatosan dolgoznak a lángok végleges megszüntetésén. Földet szállítanak a helyszínre, hogy betemethessék a még izzó tüzeket."

Április 25-én Eva Slaninová, a Galántai Járási Hivatal vezetője rendkívüli helyzetet hirdetett ki a járásban. A legsúlyosabban Feketenyék, Vezekény, Hidaskürt és Tallós lakosait érinti a füst. Ezek a települések egyébként már évek óta nem használják a lerakót.

Horváth Zoltán, Tallós település polgármestere egy fontos petíciót nyújtott be a Környezetvédelmi Minisztériumhoz. Ebben a dokumentumban határozottan követeli a levegőben terjedő füst és kellemetlen szagok koncentrációjának csökkentését, hangsúlyozva a helyi közösség egészségének védelmét és a tiszta környezet megóvását.

"Komoly aggodalommal figyeljük a saját és gyermekeink egészségével kapcsolatos fejleményeket. Az érintett területeken az életkörülmények drámai mértékben romlottak: esténként lehetetlenné vált a szellőztetés, a frissen mosott és kiteregetett ruhák pedig magukba szívják a környezeti szennyeződéseket. A helyzet különösen nehézséget okoz azok számára, akik munkájuk miatt rendszeresen bejárnak Tallósra." Ezt a petíciót, amelyet 712 ember írt alá, július elején juttatták el a minisztériumnak.

Újra és újra fellobbannak a lángok

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a válságkezelési szekció, a Galántai Járási Hivatal és a Galántai Járási Tűzoltó- és Mentőszolgálat folyamatosan dolgozik a feketenyéki szeméttelepen tapasztalt problémák megoldásán, mióta megérkezett az első bejelentés.

A tárca közleménye alapján a lerakó belsejében egy izzó tűz rejlik, amely rendkívül magas hőmérsékleten működik, és ami külön érdekesség, hogy nem igényel oxigént, ellentétben a hagyományos lángokkal.

Az elmúlt két hónap során a Hivatásos Tűzoltó- és Mentőszolgálat (HaZZ) csapatai a válságkezelés keretein belül, önkéntesek közreműködésével számos innovatív módszert alkalmaztak a tűzfészkek megfékezésére. Több ízben sikerült mérsékelni a lángokat, ám egy idő elteltével a tűz újból fellángolt. Ennek következtében további szakemberek bevonására volt szükség a megoldás kidolgozásához, akik között hidrogeológusok, környezetvédelmi és meteorológiai szakértők, tűzvédelmi mérnökök, valamint válságkezelési szakemberek is megtalálhatók - áll a minisztérium közleményében.

A helyi lakosok és számos településvezető egyre aggasztóbban figyelik a levegő minőségének romlását. A minisztérium legfrissebb tájékoztatása szerint a levegőszennyezés csökkentése érdekében új vízpermetező rendszert telepítettek a lerakóra. Ez a finom vízpermet hatékonyan képes "lecsapni" a levegőben lévő füstöt, por- és égéstermék-részecskéket. Reméljük, hogy ez a lépés jelentős javulást hoz a környéken élők levegőminőségében, és hozzájárul a füstképződés csökkentéséhez.

A nyitrai vegyi ellenőrző labor folyamatosan figyelemmel kíséri a levegő minőségét, mind a helyszínen, mind pedig a környező településeken. A belügyi hatóságok megerősítették, hogy "az eddigi mérések alapján nem észleltek veszélyes anyagok jelenlétét a levegőben".

A tárca egyúttal beismerte, hogy a szeméttelep teljes eloltását annak alakja, kiterjedése, valamint a hulladék összetétele is nehezíti.

Engedély nélkül terjeszkedtek, és a büntetések hatástalanok voltak.

A Környezetvédelmi Felügyelet (SIŽP) már hosszú éveken át figyelemmel kíséri a lerakó működését, és számos alkalommal súlyos bírságot szabott ki az üzemeltetőre. Az összes jelentést 2016-ig visszamenően átvizsgáltuk, és felfedeztünk olyan mulasztásokat, amelyek még ma is gátolják a lerakó teljes felszámolását. A legtöbb esetben a felügyelet több ezer euróra büntette az üzemeltetőt, végül pedig a telep bezárására is sor került.

2016-ban az ellenőrök a helyszíni ellenőrzés alkalmával mindent rendben találtak. Az első problémát csak egy évvel később, 2017 májusában végzett rendkívüli ellenőrzés során fedezték fel: a lerakót üzemeltető Odpadová s.r.o. elkezdte a telephely bővítését, azonban nem rendelkezett a szükséges építési engedéllyel. Ennek ellenére már a hivatalosan be nem jegyzett területen is megkezdték a hulladék elhelyezését.

A következő ellenőrzés 2019 márciusában zajlott, két év elteltével. Az ellenőrök észrevették, hogy a szeméthegy magassága 10 méterrel túllépi a megengedett szintet. Néhány hónappal később, a terepszemle alkalmával a helyzet változatlan maradt, és a probléma továbbra is jelen volt.

A veszélyes hulladék és az emberi vér összefonódása egy olyan téma, amely mély etikai és környezetvédelmi kérdéseket vet fel. A veszélyes hulladék, mint például vegyi anyagok, elektronikai eszközök vagy gyógyszerek, komoly kockázatot jelent a környezetre és az egészségünkre. Az emberi vér, mint életet adó folyadék, viszont az orvosi és tudományos területeken felbecsülhetetlen értékkel bír. Ez a két elem, bár látszólag távol áll egymástól, egyaránt része a modern társadalom kihívásainak, ahol a felelősségteljes kezelés és a tudatos gondolkodás elengedhetetlen. A veszélyes hulladék megfelelő ártalmatlanítása és a vérdonáció etikai normái közötti egyensúly megteremtése létfontosságú, hogy megőrizzük bolygónk egészségét és az emberi élet értékét.

2019-ben a telepen egy harmadik ellenőrzés zajlott, amelynek keretében az ellenőrök 50 darab vasúti talpfát fedeztek fel a lerakó területen. Ezek a talpfák a hatályos jogszabályok értelmében veszélyes hulladéknak számítanak, és a telep nem rendelkezett a szükséges engedéllyel e típusú hulladék tárolására.

2020 szeptemberében újabb terepszemle következett. Kiderült, hogy az év áprilisában és júniusában is tűz keletkezett a lerakón. Az üzemeltető ugyan értesítette a tűzoltókat, de a jogszabályok szerint a környezetvédelmi felügyeletet is tájékoztatnia kellett volna - ezt azonban mindkét alkalommal elmulasztotta.

2021 szeptemberében az ellenőrök egy műanyag szatyorba rejtett, emberi vért tartalmazó kémcsövekre bukkantak egy szeméthegy tetején. Az üzemeltető elmondta, hogy Galántáról is érkezik hulladék, ezért nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a kémcsövek a helyi kórházból kerültek a szemétbe.

A telep a vízmintavételi kötelezettségének sem tett eleget megfelelően: a 2022-es júliusi vizsgálatok kimutatták, hogy több veszélyes anyag jelenlétét - például klór, kadmium, ólom - nem is ellenőrizték.

A szeméttelep lejtői instabilitása aggasztóan megnyilvánult, hiszen a hulladék több ponton is lecsúszott, túllépve a lerakó kijelölt határait. A halmok meredeksége túlzottan nagy volt, a szemét nem kapott megfelelő tömörítést, és nem is volt lefedve. Ennek következtében a hulladék darabjai szétszóródtak a telephely teljes területén. Ezt a megállapítást a felügyelet 2022-es jelentésében találhatjuk.

Ugyanebben az évben a szeméthegy nyolc méterrel haladta meg az előírt magasságot, és újabb tűzeset történt, amelyet szintén nem jelentettek.

Bezárás, büntetőfeljelentés, bénázás

A legfrissebb információk szerint a telep 2021-ben összesen 24 409 tonna szemetet fogadott be, ami 9 ezer tonnával haladja meg a megengedett mennyiséget. Ez a túllépés végül ahhoz vezetett, hogy a hatóságok megtiltották a további hulladék átvételét, gyakorlatilag bezárva ezzel a telepet. A tilalom 2023 júliusában lépett életbe. Emellett a hatóságok kötelezték az üzemeltetőt arra, hogy a telepen felhalmozott, a jogszabályok által engedélyezett kapacitást meghaladó hulladékot mihamarabb elszállítsa.

A 2024. februári ellenőrzés során azonban felfedezték, hogy a korábbi tilalom ellenére újabb 10 ezer tonna hulladékot fogadtak be.

A 2023 júliusi terepszemle során az ellenőrök riasztó felfedezéseket tettek: a hulladék egy része nem a kijelölt lerakóterületen, hanem annak környezetében került elhelyezésre, ahol hiányzott a szükséges vízelvezető és szigetelő réteg. E réteg létfontosságú feladata, hogy megakadályozza a szennyező anyagok behatolását a talajba és a talajvízbe. Egyszerűbben fogalmazva, a felügyelet komoly aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az illegálisan elhelyezett hulladék veszélyezteti a termőföld minőségét és az ivóvízbázis tisztaságát.

Ez a kijelentés végül a hulladéklerakóval kapcsolatos büntetőfeljelentéshez vezetett. Az ügyben a galántai ügyészség látja el a felügyeletet. Mojmír Huna, a Nagyszombati Kerületi Ügyészség szóvivője tájékoztatta portálunkat, hogy a rendőrség már januárban megkezdte a büntetőeljárás lefolytatását.

Emlékeztetőül: a feljelentés 2023 júliusában született. Vagyis a hatóságok 17 hónapon át nem tettek semmit egy olyan ügyben, amely a termőföld és a talajvíz elszennyeződésének közvetlen gyanúját vetette fel.

A hatóságok jelenleg a környezetvédelmi szakértő véleményére várnak, hogy meghatározzák a jogellenes hulladékgazdálkodás mértékét - tájékoztatta a közvéleményt egy szóvivő. A beszámoló szerint az ügyben jelenleg nincsenek gyanúsítottak, ami azt jelzi, hogy a rendőrség még csak most vágott bele a részletes nyomozásba.

A veszélyt már korábban megjósolták.

A felügyelet legutóbbi környezetvédelmi jelentése februárban látott napvilágot, és aggasztó képet fest a domboldalak állapotáról. A jelentés szerint a hulladék olyan mértékben halmozódott fel, hogy egyes helyeken egészen a legalsó védőréteg széléig csúszott le. A helyzetet súlyosbítja, hogy a felhalmozott szemét nincs tömörítve, és nem is borították le semmilyen "semleges", éghetetlen anyaggal, mint például homok, agyag vagy föld, ami segíthetne megelőzni a szennyezést és a kellemetlen szagok terjedését.

Ez mind arra figyelmeztet, hogy a hatóságok és az üzemeltető tisztában voltak a szeméttelep állapotának kockázataival. A februári jelentés már előre jelezte a jelenlegi válsághelyzet kritikus aspektusait: a tűzveszélyt, a kellemetlen szagokat és a környezetszennyezést.

A feketenyéki tűz tehát nem váratlan baleset volt, hanem egy előre megjósolható környezeti tragédia, amelyet a felügyeleti figyelmeztetések ellenére sem sikerült megelőzni.

127 ezer köbméternyi illegális szemét

A hulladéklerakó tűzesete óta a Galántai Járási Hivatalban többször is tanácskozott a válságstáb. Portálunkhoz eljutott a június 6-i ülésről készült összefoglaló is.

"A hulladéklerakó áthelyezése vagy megbontása nélkül nem lehetséges elérni az égő vagy füstölgő területeket, így a tűzoltók beavatkozása jelenleg kizárólag a felszíni tűzfészkek eloltására korlátozódik" – áll a dokumentumban.

A szöveg szerint "a szeméttelep belsejében kémiai égés zajlik, amelyhez oxigén sem szükséges, ezért a tűz teljes eloltása egy külön erre kidolgozott, speciális beavatkozási tervet igényelne".

A válságstáb hangsúlyozza, hogy a tűz oltásának hatékonyságát tovább súlyosbítja az a tény, hogy a lerakó kapacitását körülbelül 127 ezer köbméterrel meghaladták.

Hogy jobban érzékeltessük a szállított hulladék mennyiségét, vegyük alapul a Tatra T815 teherautót, amely általában 10-12 köbméter hulladék szállítására képes. Bár a pontos kapacitás a felépítménytől és a szállított anyag típusától is függ, ha a számításainkban 10 köbmétert veszünk alapul, akkor egy ilyen teherautónak több mint 12 700 alkalommal kellett volna megfordulnia, hogy elhelyezze ezt a hatalmas, engedély nélkül lerakott hulladékot. Ez a szám valóban elképesztő, és jól mutatja, mekkora problémával is állunk szemben.

Ráadásul a szeméthegy formája és dőlésszöge sem megfelelő.

"A telep további földdel való borítása csupán fokozná a már amúgy is túllépett kapacitást, ami rendkívül kockázatos – a leomlás veszélye is fennáll. A hulladék belső égése, amely anaerob módon zajlik, nem igényel oxigént. Ebben az esetben a földréteg csupán a felszíni lángokat oltaná el, miközben a mélyben továbbra is izzana a tűz, és különféle éghető gázok, mint például metán, kén-hidrogén vagy hidrogén, képződnének."

Az üzemeltető szerint szándékos gyújtogatás történt

A szeméttelepet üzemeltető Odpadová s.r.o. társtulajdonosa, Jerguš Mazúch e-mailben válaszolt kérdéseinkre. Állítása szerint a tüzet szándékosan, ismeretlen tettes okozta, és az ügyben jelenleg is folyik a vizsgálat. Mint írta, a tűz egy olyan területen ütött ki, ahol hét hónapja nem helyeztek el semmilyen hulladékot, és az időjárás is nedves, hűvös volt. "Nem létezik sem fizikai, sem logikus magyarázat arra, hogyan keletkezhetett volna spontán égés ilyen körülmények között" - fogalmazott.

Mazúch kiemelte, hogy a tűz kitörése óta folyamatosan együttműködnek a hatóságokkal. "Minden egyes utasítást azonnal végrehajtottunk" - fogalmazott.

Feltettük a kérdést, hogy van-e bármiféle kapcsolat a Környezetvédelmi Felügyelet korábbi megállapítása – miszerint néhány hónappal a tűzkitörés előtt a telepen már tűzveszélyes helyzet állt fenn – és a között, hogy a hónapok óta tartó lángokat eddig nem sikerült megfékezni. Mazúch erre a következőképpen válaszolt: "Ez a kérdés nem releváns. Jelenleg folyamatban van egy vizsgálat az ügyben, ezért most nem tudok nyilatkozni."

Visszautasította azt a felvetést is, hogy a lerakó alakja, valamint a szabálytalanul lerakott nagy mennyiségű szemét miatt húzodna el a tűzoltók munkája: "Bármilyen tűz keletkezésekor a hulladéklerakó belsejében légbuborékok jönnek létre a belső égés következtében, amelyek a lerakóban elhelyezett anyag súlya alatt később maguktól beszakadnak. Az ilyen szerkezeti sérülések eltávolításán folyamatosan dolgoztunk, a lerakót ennek megfelelően fokozatosan alakítottuk, jelenleg pedig a testet stabilnak tekintjük" - írta.

Elmondta, a válságstáb ülésein minden esetben részt vett, amikor erre meghívták, néhány alkalommal online formában csatlakozott. A hatóságokkal való együttműködést "szakmainak és korrektnak" nevezte.

Visszatérve a cikk elején feltett kérdésre: megelőzhető lett volna ez a környezeti tragédia? A hatósági dokumentumok, a felügyeleti jelentések és a hónapokkal korábban kiadott figyelmeztetések alapján a válasz egyértelmű: igen. A dokumentumok sorra mutatnak rá a tűzveszélyes állapotokra, a szabálytalan hulladéklerakásra és az évek óta ismert szerkezeti problémákra. Mindez azt jelzi, hogy a tűz ilyen mértékű elharapózása nem a véletlen műve volt, hanem egy hosszú ideje figyelmen kívül hagyott folyamat eredménye.

Egy olyan folyamaté, amelyet - megfelelő beavatkozással - meg lehetett volna állítani.