Egy orosz zenész tragikus módon a tizedikről zuhant le, miközben házkutatás zajlott. A hírek szerint inkább a halált választotta, mint a börtönt, ami mélyen rávilágít a helyzet súlyosságára és a szabadság iránti elkeseredett vágyára.

Az 58 éves gitárművész feltételezhetően öngyilkosságot követett el, hogy elkerülje a súlyos, akár 20 évet is elérő börtönbüntetést.

Egy népszerű bard-zenész csütörtökön váratlanul a szentpétervári Admiraltejszkiji kerület tizedik emeleti lakásának ablakából zuhant ki, miközben a rendőrség házkutatást végzett nála. A hatóságok gyanúja szerint a zenész adományokat gyűjtött és szervezett az ukrán hadsereg számára – számolt be az esetről az orosz média csütörtökön.

Vadim Sztrojkin esetében 20 év börtönbüntetés is kilátásba helyezhető lett volna, amennyiben vádat emelnek a "terrorszervezetben való részvétel" és az ukrán hadsereg állítólagos támogatása miatt. Ezt a Mash Telegram csatorna közölte, amely szoros kapcsolatban áll az orosz titkosszolgálatokkal. A Komszomolszkaja Pravda, a Kremlhez közeli bulvárlap, arról tájékoztatott, hogy Sztrojkin halálának ügyében nyomozás zajlik, azonban eddig az öngyilkosság lehetőségét nem kérdőjelezték meg.

A házkutatás a szentpétervári városrészben zajlott le. Az 58 éves Sztrojkint utoljára akkor látták élve, amikor a rendőröktől kérte a engedélyt, hogy kimehessen a konyhába egy pohár vízért. A független Fontanka hírportál beszámolója szerint "sietve kinyitotta az ablakot, és elkövetett egy visszafordíthatatlan lépést". Egy másik forrás arról számolt be, hogy valamilyen ürüggyel átkéredzkedett a szomszédos helyiségbe, ahonnan végül kiugrott.

Sztrojkin többször is éles kritikát fogalmazott meg Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójával kapcsolatban a közösségi médiában. Ez Oroszországban súlyosan büntetendő cselekménynek számít, ahol már számos embert elítéltek nyilvános véleménynyilvánításukért. Különösen súlyos bűnnek számít Ukrajna támogatása, amely a legnagyobb véteknek tekinthető a jelenlegi politikai légkörben.

Csupán egy nappal Sztrojkin halála előtt hat év börtönbüntetést szabtak ki egy orosz jazz-zenészre, aki háborúellenes bejegyzéseivel keltett feltűnést a Facebookon. Andrej Sabanov, a szaxofonos, aki autoimmun betegségben és súlyos gerincproblémákkal küzd, szintén azzal a váddal nézett szembe, hogy a közösségi médián keresztül adományokat gyűjtött az ukrán hadsereg támogatására.

Egyik tárgyalási alkalommal Sabanov meglepő lépésre szánta el magát: a bírók szeme láttára lemondott ruházatáról, hogy feltárja testi fogyatékosságait. Állítása szerint ezek közül néhányat a fogvatartása alatt szenvedett el, és ez a sérülés komoly hatással volt zenei karrierjére. Ennek következtében az ügyészség által javasolt büntetésnél enyhébb ítéletet kapott.

Az Amnesty International legfrissebb jelentésében aggasztó képet fest Oroszország jelenlegi helyzetéről, ahol a szólás és véleménynyilvánítás szabadsága súlyos támadásoknak van kitéve. 2022/23 folyamán legalább 140 embert ítéltek el börtönbüntetésre pusztán azért, mert kifejezték ellenérzéseiket a háborúval kapcsolatban, részt vettek tiltakozásokon, vagy közösségi médiában osztották meg véleményüket. Ezek a büntetőeljárások nem csupán egyedi esetek, hanem rendszerszintű jelenségként jelentkeznek, amely a demokratikus értékek és az alapvető emberi jogok súlyos megsértését tükrözi.

A jogsértettek sorában különösen figyelemre méltó Vlagyimir Kara-Murza, az emberi jogok elkötelezett védelmezője, akit 25 év börtönbüntetésre ítéltek. Az ítélet hazaárulás, a fegyveres erőkről szóló "félrevezető információk" terjesztése, valamint "nem kívánatos szervezetben" való részvétel vádjaira alapozva született. Kara-Murza esete jól példázza a politikai elnyomás mértékét és az emberi jogok súlyos megsértését.

Alekszej Moszkaljov üzletembert elítélték, miután 13 éves lányát árvaházba helyezték, és ezzel egyedülálló szülőként nehéz helyzetbe került.

A jogsértések sora hosszan folytatódik, megemlítve a gyakori állásvesztéseket, az államellenesnek címzett magatartás miatt. Ennek során sok egyetemi tanár veszítette el munkáját az ukrajnai invázió bírálata vagy óvatlan tantermi elszólások miatt, diákok feljelentése alapján.

Szvetlana Drugovejko-Dolzsanszkáját azután bocsátották el a Szentpétervári Állami Egyetemről, hogy nyelvi szakértőként tanúskodott Alekszandra Skocsilenko lelkiismereti fogoly mellett.

Se a szigor az egyes vádlottak legitim jogi képviselőit is utoléri, akikre szintén ráhúuzzák az államellenes tevékenység segítésének vádját.

A bebörtönzöttek egy része ellen megismételt vádakat emeltek, miután letöltötték előző büntetésüket. Tavaly októberben például "terrorizmus támogatása" miatt újra bevádolták Alekszej Gorinov önkormányzati képviselőt, akit 2022-már ben hét év börtönbüntetésre ítéltek, egy tanácsülésen elmondott háborúellenes felszólalása miatt.

Maria Ponomarenko újságíró esetét nemcsak a börtönbüntetés, hanem a körülmények is különlegessé teszik. Hat évre ítélték, amiért megosztotta azt a felvételt, amely dokumentálta, hogy Oroszország bombázta az ukrajnai Mariupol drámaszínházát. Az ügy súlyát tovább növeli, hogy újabb vádakat is emeltek ellene, miszerint testi sérülést okozott a büntetés-végrehajtási intézmény munkatársainak. Ez a helyzet rávilágít arra, milyen komoly következményekkel járhat a szólásszabadság védelme egy olyan környezetben, ahol az igazság feltárása veszélyes tettnek számít.

A bárd-zenész kifejezés nem keverendő össze a középkori ballada- és dalénekesekkel, mint például a walesi bárdok. Ezek a művészek a rendszer peremén mozgó alkotók, akiknek munkásságát hol elismerték, hol pedig elnyomták, attól függően, hogy a hatalom éppen milyen irányvonalat követett. Az ő előadásmódjukat leginkább a gitár kíséretében megjelenő versek jellemezték, ennek klasszikus példái Vlagyimir Viszockij vagy Alekszandr Gorodnyickij művei, akik a szívükből jövő, sokszor társadalmi mondanivalót hordozó dalokkal hódították meg a közönséget.

Kiemelkedő alakja volt a 'bárd' zenei világnak, amely a lassú szovjet kulturális olvadás korában bontogatta szárnyait, mint az allegorikus dalok gazdag forrása. Később művészete egy új irányt vett; egyre inkább kamaraművek komponálására és vezetésére összpontosított, melyekbe sok ősi szláv motívumot is mesterien integrált.

A zenész a közép-oroszországi Cseljabinszk vidékén látta meg a napvilágot, később pedig Jekatyerinburg városában élt, mielőtt végleg Szentpétervárra költözött. Korábban egy bárdzenei műsort vezetett az Eho Moszkvi rádiócsatornán, amely a maga idejében nagy népszerűségnek örvendett, de sajnos már nem létezik. Élete utolsó tíz évében pedig magánórákat tartott szentpétervári otthonában, ahol végül a sors tragikus keze utolérte őt.