Itt a legújabb állampapír-információ: nézzük meg, hogyan reagáltak eddig a magyar befektetők a prémium állampapírok kamatfizetéseire!

A friss adatok szerint 122 milliárd forinttal több lakossági állampapírjuk volt a magyaroknak február közepén, mint december végén, pedig ez idő alatt két fontos PMÁP-sorozat is alacsonyabb kamatozásra váltott. Ez a névértékes növekmény a múlt havi 315 milliárd forintnyi kamatfizetés 40%-át jelenti, ami nem jelenti azt, hogy a kifizetett kamatok 60%-a elhagyta az állampapírpiacot: úgy tűnik, a kamatok kétharmada továbbra is az állampapírokat keresi. A januárban kamatot fizető, de nem lejáró prémium állampapírok állománya összesen 383 milliárd forinttal csökkent, vagyis a tőke 28%-a választott egyelőre a két konstrukció helyett valami mást. Mindeközben a nagy nyertes továbbra is a FixMÁP, a konstrukció állománya másfél hónap alatt 475 milliárd forinttal 1490 milliárd forint fölé bővült, amivel megelőzte a bónusz állampapír állományát is. Mindez valószínűsíti, hogy a januári PMÁP-kamatok nagyobb összegben a FixMÁP-vásárlásnál jelentek meg. A folyamatok hatására február közepén új rekordra emelkedett a lakossági állampapírokban lévő megtakarítás.

Február közepén összesen 11 385 milliárd forintnyi megtakarítás volt forintos lakossági állampapírokban (a lakossági állampapírokon kívül természetesen a lakosság is fektet intézményi papírokba, például DKJ-kba), ami fél hónap leforgása alatt alatt 75 milliárdos állománynövekedést jelent, vagyis többet, mint a januári 47 milliárdos növekmény.

A február közepi statisztika új mérföldkövet állít fel: soha nem tapasztalt mértékű megtakarítást halmoztak fel a lakosság a állampapírokban.

Ahogy korábban írtunk róla, az állományi adatok alakulása mostanság különösen érdekes, hiszen januárban kezdődtek meg a nagy kamatkifizetések (ezek február második felében folytatódtak, bár ezek hatása még nincs benne a mostani számokban), elsősorban a Prémium Magyar Állampapíroknál, így már valamiféle következtetést le lehet vonni arról, mi történt az állampapírpiacon az utóbbi másfél hónapban.

Ebben segítségünkre vannak a bruttó értékesítési adatok, amelyek azt mutatják meg, hogyan változott az állampapírok nettó állománya az esetleges visszaváltások nélkül. Február 14-ig bezárólag a lakossági papírok bruttó értékesítése mintegy 833 milliárd forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy

az év első másfél hónapjában mintegy 711 milliárd forintnyi összeg járt le, illetve váltottak vissza.

Most is megnéztük, mennyi lehetett az az összeg, amely ténylegesen elhagyta a lakossági állampapírokat az év eddigi részében, ehhez pedig azt hívtuk segítségül, mennyi lehetett február közepéig a lakossági papírokból érkező kamatfizetés, és ezt vetettük össze az idei eddigi 122 milliárdos állománynövekménnyel.

Mivel februárban a PMÁP-on kívül a többi állampapírból várható kamatfizetés elenyésző mértékű, a prémium állampapírok kamatfizetésének újabb felvonása pedig február 20-tól kezdődött, ezért érdemes annál a számnál maradni, amelyet Nagy Márton pár hete közölt, miszerint az év elejétől február 4-ig a lakossági állampapírok után 315 milliárdot fizetett ki az államkassza,

vagyis EBBŐL 193 MILLIÁRD FORINT NEM LAKOSSÁGI ÁLLAMPAPÍRBA KERÜLT VISSZA eddig, AMI A KAMATFIZETÉS 61%-A

(ez nem feltétlenül mond ellent a nemzetgazdasági miniszter minapi számainak, amelyek szerint a kamatok kétharmada eddig állampapírban maradt, hiszen a PMÁP-kamatok más, például intézményi papírokban is kereshették a helyüket). A számokban nem kalkuláltunk friss tőkebeáramlással, esetenként az is javított az állományokon.

Januárban alaposan szemügyre vettük a prémium állampapírok állományának alakulását, különösen azokat, amelyek a kamatfizetést követően átárazódtak, de még nem jártak le. A februárban esedékes kamatfizetések és az azokkal kapcsolatos átárazódások hatását a következő hónap végén részletesebben elemezhetjük, mivel jelenleg az adatok nem mutatnak számottevő pénzmozgásokat. A január közepétől szerzett információk szerint — tehát körülbelül attól az időponttól, amikor a kamatfizetések megtörténtek — a helyzet folyamatosan figyelmet érdemel.

A két papírból összesen körülbelül 383 milliárd forintnyi tőke távozott, ami azt jelzi, hogy február első felében is továbbra is fennállt a tőkekiáramlás trendje.

A legnagyobb összeget a 2033-ban lejáró papíralapú kötvényből vonták ki, amely eddig a legnagyobb sorozatnak számított.

Ha részletesebben megnézzük az egyes konstrukciókat, az alábbiakat emelhetjük ki:

Az alábbi ábra szemlélteti az egyes lakossági állampapírok állományának alakulását az elmúlt másfél hónap során:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ez a szöveg nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. A pontos jogi részletekért kérjük, forduljon szakértőhöz.