Jelképes üzenetet közvetítettek Ferenc pápa felravatalozott testén.
A pápa felravatalozása és temetése mélyen gyökerezik a vallási hagyományokban, ahol minden egyes lépésnek gazdag szimbolikus jelentősége van. A liturgikus részletek nem csupán a ceremóniát gazdagítják, hanem az egyházfő lelki és pásztori örökségét is hirdetik. Különösen figyelemre méltó az úgynevezett pallium, amely Ferenc pápa ravatalán látható volt, míg elődjénél, XVI. Benedek pápánál ez a szimbolikus elem hiányzott a ravatalozás során. A pallium a pápai hatalom és a pásztori felelősség szimbóluma, s hagyományosan a koporsóba helyezik, nem pedig a testre. A különbség oka nem csupán a személyes preferenciában rejlik, hanem a pápák közötti eltérő megközelítésekben és hagyományértelmezésekben is. Ferenc pápa döntése a pallium viseléséről a nyitottságot és a közelséget szimbolizálja a hívekhez, míg XVI. Benedek esetében a pallium hiánya egyfajta visszafogottabb, talán a hagyományokhoz való hűséget kifejező választásként értelmezhető. Így a két pápa temetési szertartása különböző üzeneteket hordoz, reflektálva a saját egyedi stílusukra és a hivatásukhoz való viszonyulásukra.
A pallium a katolikus egyház egyik legfontosabb liturgikus öltözéke, amelynek gyökerei a IV. századra nyúlnak vissza. Ez a szalag, amelyet a vállra helyeznek, fehér gyapjúból készült, és gyakran díszíti vörös vagy fekete keresztek sorozata. Formája Krisztus igáját szimbolizálja, míg a tiszta gyapjú anyag a pásztori hivatást idézi. Az öt kereszt, amely a palliumon található, az Ő öt szent sebét képviseli. A pápa és a metropolita érsekek e különleges öltözetet a pásztori küldetés és az apostoli egység jelképének tekintik.
Ferenc pápa elődje, XVI. Benedek idős korára hivatkozva 2013-ban mondott le, és haláláig, 2022-ig emeritus (vagyis tiszteletbeli) pápaként élt visszavonultan. Temetésekor a hagyományokhoz híven három palliumot helyeztek mellé a koporsóba: egyet még érseki szolgálatából (München-Freising főegyházmegyei időszakából), valamint kettőt pápai hivatala idejéből.
Az egyik egy hosszabb, régebbi formájú, vörös keresztes pallium volt, amellyel XVI. Benedek a régi egyházi hagyományhoz való visszatérést kívánta jelképezni. A másik egy rövidebb szabású, fekete keresztes változat volt, amelyet később, gyakorlati okokból kezdett viselni, mivel az első, hosszabb pallium kevésbé bizonyult kényelmesnek.
A ravatalán mindössze egy letisztult vörös pápai miseruhát öltött magára, pallium nélkül. Azonban a koporsójába helyezett palliumok szimbolikusan tükrözték életének három fontos szakaszát, valamint lelkipásztori hivatásának teljes ívét.
A húsvéthétfőn elhunyt Ferenc pápa a ravatalán is magán viselte a pápai palliumot, amelyet fekete keresztekkel díszítettek. Ez a részlet nem csupán egy öltözködési elem, hanem a katolikus egyház vezetőjeként betöltött szerepének szimbóluma is, amely egészen a halála pillanatáig kísérte őt.
XVI. Benedek pápai lemondása és Ferenc pápa hivatalban lévő egyházfőként való távozása között egyértelmű különbség mutatkozik, amely a pallium viseletén is tükröződik. XVI. Benedek esetében a palliumot tiszteletteljesen a koporsójába helyezték, így az csendes, de mégis kifejező szimbólumává vált búcsújának. Ezzel szemben Ferenc pápa palliuma a nyilvános gyász szerves részévé vált, hangsúlyozva ezzel aktív szerepét és jelenlétét az egyház életében.
A pallium viselése az újonnan megválasztott pápa számára különleges jelentőséggel bírhat, hiszen ez a szertartásos ruhadarab mély üzenetet hordoz. II. János Pál pápa 1999 karácsonyán egyszer idézte fel a vörös keresztes, hosszú változatot, amely egyedi és hagyományos megjelenést kölcsönzött neki. Utódja, XVI. Benedek, aki a konzervatív vallási és teológiai álláspontokat képviselte, visszahozta ezt a palliumot a mindennapi használatba. Ezzel szemben Ferenc pápa, mint a reformok híve, a pallium modernebb, letisztultabb változatát választotta. Így az új pápa pallium választása különös szimbolikus jelentőséggel bír, és tükrözheti majd a jövőbeli irányvonalát és értékrendjét is.
