Érkezik az AfD: Elon Musk támogatása mögött sorakozik, Orbán Viktor megnyitotta a kapukat, míg J. D. Vance merész lépéseket tett a hagyományos határok átlépésében.

Kutatások és elemzések alapján a február 23-i németországi választások nem az AfD számára tartogatják a legnagyobb esélyeket, azonban a radikális párt már eddig is jelentős sikereket aratott. Jelenleg megkerülhetetlen tényezővé nőtte ki magát a német politikai tájékon, hiszen a kampány során egy befolyásos mecénás is támogatta őt. Ráadásul nemzetközi szinten is egyre inkább gyengülnek az ellene emelt védőfalak.

Az amerikai választások hatása úgy tűnik, hogy messze túlmutat az Egyesült Államokon, és különösen a német politikai tájat is formálja. Különösen figyelemre méltó, hogy Elon Musk, a techszektor egyik legismertebb milliárdosa, mecénásként állt a szélsőjobboldalinak tartott AfD (Alternatíva Németországért) párt mögé. Ez a lépés jelentősen növelte a párt láthatóságát, hiszen ennél nagyobb reklámlehetőségre aligha számíthatott volna a választási kampány során. A Musk-féle támogatás új dimenziót adhat a német politikai diskurzusnak, és új kihívásokat generálhat a hagyományos politikai erők számára.

Az AfD következő nagy dobása az volt, hogy a párt kancellárjelöltje, Alice Weidel bejelentkezett Orbán Viktornál, aki meghívta Budapestre, majd nagy egyetértésben, kölcsönös tisztelettől övezve kiálltak a sajtó elé. Ezzel a párt máris áttört egy falat, azt mutatva, hogy elindult a nemzetközi elfogadottság irányába.

Egy újabb fontos epizód bontakozott ki a nemzetközi politikai színtéren, amikor az új amerikai alelnök, J. D. Vance és Weidel találkozóra kerültek. Vance nem sokkal ezelőtt a Müncheni Biztonsági Konferencián éles kritikát fogalmazott meg az európai vezetők, különösen a tűzfalpolitikájuk irányába, amely szerinte gátolja a demokratikus párbeszédet. A német politikai elit pedig láthatóan zűrzavarban van a legfrissebb események miatt, és az AfD megerősödése előtt most már minden feltétel adott a további előretörésükhöz.

Orbán Viktor ismét mesterien időzített? 2016-ban ő volt az első, aki Donald Trump mögé állt, most pedig hivatalban lévő miniszterelnökként az AfD felé nyitotta meg az ajtót. A figyelemre méltó lépés után csupán két nappal Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje már az új amerikai alelnökkel folytathatott eszmecserét. Érdekesség, hogy Weidel az X-profilján az Orbán Viktorral való találkozójáról készült fényképet használta háttérként.

Dobrowiecki Péter, az MCC Magyar-Német Intézet vezető kutatója úgy véli, hogy a magyar miniszterelnök és az AfD kancellárjelöltje közötti találkozóról végül minden jelentős német hírportál és sajtóorgánum beszámolt, még ha nem is egy időben. Az Indexnek adott interjújában a szakértő rámutatott, hogy a hírek általában a legfontosabb témák rövid összefoglalására összpontosítottak, de a figyelem főként az egymásra tett pozitív megjegyzések kiemelésére irányult.

Dobrowiecki Péter kiemelte, hogy a beszámolókban folyamatosan megjelenő motívum az volt, miszerint…

Egyidejűleg számos jelentős német hírportál hangsúlyozta, hogy ezen a területen Elon Musk AfD iránti támogatása volt az első és legfontosabb lépés, amely nélkül nem valósulhatott volna meg Weidel magyarországi látogatása.

A szakértő kifejtette, hogy a magyar kormányt rendszeresen kritizáló német sajtóorgánumok a jobboldali szélsőségek "természetes" összefonódásaként értékelték a két politikai figura találkozóját. Ezzel szemben a német médiapiacon kisebbségben lévő jobboldali médiumok inkább Magyarország és az AfD számára egyaránt kedvező stratégiai lépésként írták le az eseményt, hangsúlyozva a két párt között meglévő számos közös politikai célkitűzést.

A Magyar-Német Intézet vezető kutatója úgy véli, hogy az AfD németországi megítélését elsősorban nem a külföldi partnerekkel való kapcsolatok határozzák meg, hanem a párt belpolitikai álláspontjai. A szakértő azonban hangsúlyozta, hogy az AfD nemzetközi színtéren való elfogadottsága hozzájárulhat ahhoz a képhez, amely a szavazóikban kialakul: a párt, hosszú ellenzéki időszaka után, készen áll a felelős kormányzati szerepvállalásra. Ezt a nézetet a szavazók többsége is osztja.

Dobrowiecki Péter kiemelte, hogy az AfD-szavazók körében nagy elismerésnek örvend a magyar kormány elmúlt években képviselt politikája, különösen a migrációval és belbiztonsággal kapcsolatos intézkedések. Mint arra felhívta a figyelmet: az AfD már hosszabb ideje követendő példaként tekint Magyarország politikájára, így Alice Weidel budapesti látogatása - különösen a kampány utolsó tíz napjában - fontos szimbolikus jelentőséggel bírhat az AfD szavazói számára.

Úgy vélem, jelentős tapasztalatokat szerezhetünk Magyarország kormányának működéséből.

- nyilatkozta Tino Chrupalla, az AfD másik társelnöke a Demokratának adott interjújában. Weidel szavaihoz csatlakozva Chrupalla is hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor példaképüknek számít:

Orbán mesterien egyensúlyozik a nyugati vezetői szerepvállalás és az eurázsiai Kelettel való szoros kapcsolatok ápolása között. Mi is ezt a sokoldalú megközelítést kívánjuk követni, és elkötelezettek vagyunk az ilyen irányú együttműködések mellett.

A Magyar-Német Intézet vezető kutatója hangsúlyozta, hogy az AfD választásokon való teljesítménye és az ezt követő politikai tevékenysége jelentős hatással lesz a párt nemzetközi pozíciójára. Szerinte, mivel az AfD Németország második legnépszerűbb pártjává vált, és az ellenzék kiemelkedő szereplője, kedvező helyzetben van ahhoz, hogy a közeljövőben megerősödjön, különösen egy esetlegesen gyenge lábakon álló, bal- és jobboldali formációkat egyaránt magába foglaló új koalíciós kormánnyal szemben.

Schmidt Mária, a Terror Háza vezetője, éles bírálatot fogalmazott meg Angela Merkel ellen, amely másnap egy közös budapesti sajtótájékoztatón kapott újabb hangsúlyt. Itt Alice Weidel is kifejtette véleményét, kijelentve, hogy a volt német kancellár "tönkretette Németországot".

Dobrowiecki Péter lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta: kétségtelen, hogy Angela Merkel Helmut Kohl mellett Németország újraegyesítése utáni három és fél évtized legfontosabb politikai alakja. Ugyanakkor a szakértő véleménye szerint Merkel tizenhat éven át tartó kancellársága, valamint politikai pályafutása sokkal inkább megosztja a német társadalmat, mint Kohl tevékenysége.

A Magyar-Német Intézet vezető kutatója hangsúlyozta, hogy Merkel négy cikluson át ívelő kancellársága alatt Németország és Európa egyre nehezebb, illetve összetettebb kihívásokkal volt kénytelen szembenézni. Azonban az ezekre adott válaszok egy része - ahogy a napjaink eseményei is mutatják - már rövid, néhány éves távlatban sem állta ki az idő próbáját. Dobrowiecki Péter úgy látja, hogy

Ezt tovább fokozza Friedrich Merz, a CDU jelenlegi pártelnöke és Angela Merkel között évtizedek óta fennálló, mélyen gyökerező személyes ellentét.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a migrációs téma kiemelkedő szerepvállalása a kampányokban elkerülhetetlenül felnagyította Merkel egykori "Wir schaffen das!" (Megcsináljuk!) migrációs politikájának teljes bukását. Noha Merkel a legutóbbi könyvében, amely "Szabadság" címmel jelent meg, megpróbálta megvédeni politikai elveit, Dobrowiecki Péter véleménye szerint...

Angela Merkel könyve tavaly ősszel látott napvilágot, és a magyar olvasók az Animus Kiadón keresztül ismerkedhetnek meg vele. A volt német kancellár emlékiratairól számos cikkben írtunk már, amelyek részletesen bemutatják a kötet tartalmát (például itt és itt).

A magyar fordításban 670 oldalas könyv vegyes fogadtatásban részesült a nemzetközi sajtóban. A német Die Welt cikkében szatirikusan megjegyezték, hogy a Német Orvosi Kamara erős altatóként minősítette Merkel memoárját, és javasolta, hogy csak receptre legyen kapható.

A Guardian kritikája szerint a könyv alapos, de nem különösebben inspiráló módon mutatja be Angela Merkel politikai karrierjét. A memoár fontos eseményeket, mint például a 2008-as pénzügyi válságot és a 2015-ös menekültválságot elemez, ám a személyes élmények és az önkritika terén elmarad a várakozásoktól. A szerzők rámutattak Merkel orosz gázfüggőséget fokozó politikájára és a gazdasági modernizáció hiányosságaira is, melyek szintén éles bírálatot kaptak.

A Financial Times elemzésében megemlítették, hogy a memoár néha inkább önigazoló jellegű. A Times tíz kulcsfontosságú megállapítást emelt ki a műből, hangsúlyozva, hogy Merkel a hibáival kapcsolatban nem mutatott sok megbánást, és határozottan védte a legfontosabb politikai döntéseit. Ezzel szemben a spanyol El País dicsérte a memoárt, kiemelve, hogy az mélyreható és éleslátó bepillantást nyújt Merkel életébe, valamint politikai pályafutásába, különös figyelmet fordítva a 2015-ös menekültválság idején hozott döntéseire.

Merkel nyíltan elismerte, hogy a 2015-ös menekültválság idején hozott döntései, melyek lehetővé tették több százezer menekült befogadását, hozzájárultak az AfD megerősödéséhez. Ezzel kapcsolatban aggasztónak tartotta a helyzetet, és hangsúlyozta, hogy a demokratikus pártoknak el kell kerülniük a koalíciót az AfD-vel. Kiemelte, hogy a szabadság nem magától értetődő, és folyamatos védelemre szorul.

Az Index által feltett kérdésre reagálva, hogy miként határozhatja meg a CDU és bajor szövetségese, a CSU kampányát Orbán Viktor kijelentése, miszerint az AfD-t tekinti Németország jövőjének, Dobrowiecki Péter kifejtette, hogy a két német párt közötti baráti viszony már hosszú évek óta a történelem része.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a migrációs válság idején képviselt magyar kormányzati álláspont, amely akkoriban igencsak eltérőnek számított, hosszú távú vitákhoz vezetett. Ez a feszültség végül a magyar kormánypárt kizárásához vezetett az Európai Néppárt soraiból. E folyamat egy olyan törésvonalat jelzett a CDU/CSU és a Fidesz viszonyában, amelyet a későbbi, óvatos közeledési kísérletek ellenére sem sikerült orvosolni.

Dobrowiecki Péter hangsúlyozta, hogy a CDU/CSU kampányának szempontjából a jelenlegi találkozó különösen fontos lehet az AfD pozíciójának fokozódó megerősödése miatt. Ebből kifolyólag a párt politikai vezetése, akárcsak a legtöbb német politikai formáció, nem reagált az eseményre. A szakértő véleménye szerint ez teljesen érthető, hiszen az AfD számára kedvező események kommentálása a választások utolsó szakaszában csak felesleges figyelmet vonna a pártra, ami nem lenne előnyös számukra.

Fontos megjegyezni, hogy a CDU által vezetett új német kormány nem zárja ki a stabil kétoldalú kapcsolatok fenntartását a magyar kormányzattal. Ezt a politikai pragmatizmus is alátámasztja, amely mindkét ország számára kedvező. Dobrowiecki Péter véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök AfD-vel kapcsolatos pozitív megnyilvánulásai kulcsszerepet játszhatnak a pártok közötti kapcsolatok jövőjének alakításában. Ugyanakkor ez arra is utalhat, hogy a Fidesz prioritásként kezeli az AfD-vel való együttműködés lehetőségeit, a CDU/CSU-val való viszony helyreállítása helyett.

Orbán Viktor és Alice Weidel közös budapesti sajtótájékoztatón éles bírálatot fogalmaztak meg a Green Deal, az uniós zöld politikával kapcsolatban. Dobrowiecki Péter szerint a néhány évvel ezelőtti, jellemzően kedvező vélemények Németországban a zöld politikáról mára már a gazdasági nehézségek nyomására elhalványultak. A szakértő hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás kérdései manapság háttérbe szorultak a politikai diskurzusban, jól illusztrálva a változó prioritásokat a kampánytémák között.

A német társadalomban egyre többen osztják azt az álláspontot, amely a mostani megbeszélések során is elhangzott, miszerint a német ipar átalakítása túl gyorsan és átgondolatlanul, ideológiai céloktól vezérelve történt. A szakértő kiemelte: a zöld politika addig élvezett széleskörű támogatottságot Németországban, amíg az adófizetők nem érezték meg saját pénztárcájukon a gyorsított ütemben forszírozott átállás költségeit. Mindez hozzájárult a választói preferenciák átalakulásához és a Zöld Párt népszerűségének visszaeséséhez.

A közvélemény változását jól tükrözi az is, hogy az egykor ugyanezen okok miatt a többség által elutasított atomenergia mára újból vonzó és visszaállítandó energiaforrássá vált a legtöbb német számára.

"Milyen következményekkel járhat az Európai Unió számára, ha az AfD politikája megvalósulna Németországban?" - tettük fel a kérdést a Magyar-Német Intézet vezető kutatójának (mint azt már írtuk, a párt belengett az EU-ból való kilépést).

Dobrowiecki Péter szerint jelen helyzetben nehéz reális választ adni arra a kérdésre, hogy milyen irányba mozdulhat el az AfD politikája kormányra kerülése esetén. Emlékeztetett rá: a múltban a holland Szabadságpárt (PVV) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) példája is jól mutatta, hogy egy erősen EU-szkeptikus párt kormányerővé emelkedve jelentősen finomíthat korábbi Európa-politikáján.

Korábbi írásunkban említettük, hogy Tino Chrupalla, az AfD társelnöke többször is kétségbe vonta Németország NATO-tagságának előnyeit, sőt, a kilépés lehetőségéről is beszélt. Azonban legújabb nyilatkozatában a Demokratának már más álláspontot képviselt. Az AfD a NATO keleti bővítését határozottan elutasítja, ám a szövetség elhagyását nem tervezi.

A feladat az, hogy európai partnereinkkel együttműködve közép- és hosszú távon fenntartható európai védelmet valósítsunk meg. A NATO európai pillére ennek a kiindulópontja lehet. De csak akkor, ha Európa országai önálló pólusként tekintenek magukra, és nem az USA helyetteseként az Oroszországgal való konfliktusban.

Chrupalla szerint Oroszországot be kell vonni a kialakulóban lévő európai biztonsági architektúrába, mert Oroszország Európához tartozik. A legutóbbi hírek szerint viszont éppen Európát akarják ignorálni az amerikaiak, miközben megindult a közeledés Oroszország felé.

Alice Weidel egy nemrégiben készült interjú során hangsúlyozta, hogy ha pártja hatalomra jut, kiemelten fontosnak tartják a nagyhatalmakkal való szoros kapcsolatok kiépítését, Oroszországot is beleértve. Az AfD kancellárjelöltje a következőképpen fogalmazott:

Célunk, hogy erős és tartós kapcsolatokat építsünk ki. Az elmúlt három év során a német kormány számos lépést tett Oroszország ellen. Sikerült megfordítanunk az eszkaláció spirálját, és különböző eszközöket alkalmaztunk: szóbeli nyilatkozatokat tettünk, pénzügyi szankciókat vezettünk be, sőt, fegyvereket is szállítottunk az orosz fenyegetés kezelése érdekében. A második világháború óta először német tankok ismét Oroszország irányába vonulnak, ami teljesen figyelmen kívül hagyja a múlt tanulságait.

Írtunk már arról, hogy az AfD egyes politikusai és Oroszország között nem egyszer találtak már gyanús vagy éppen kifogásolható kapcsolódásokat.

A Magyar-Német Intézet vezető kutatója lapunknak azt mondta, hogy a politikai realitások talaján maradva az AfD számos célkitűzésének megvalósítása még kormányra kerülve sem lenne egyszerű feladat. Példaként említette a párt egyik "ős követelését", a német márka euró helyett való újbóli bevezetését, amely rendkívül nehezen kivitelezhető lenne. Ugyanakkor kiemelte, hogy az AfD politikai céljainak akár csak részleges teljesítése - például az európai menekültügyi paktum elutasítása - végérvényesen kudarcra ítélhetne számos olyan EU-s irányelvet, amelyeket a múltban részben éppen Berlin vezetésével vagy nyomására fogadtak el az európai közösség államai.

Dobrowiecki Péter véleménye szerint a következő politikai ciklusban elképzelhető, hogy az AfD bizonyos céljait a CDU valósítja meg a kormányzás során, különösen a migrációs és gazdaságpolitikai területeken. Azonban ennek a lehetőségnek a megvalósulása nagymértékben függ attól, hogy a CDU/CSU milyen erőteljes pozíciót tud majd megszerezni a jövőbeli koalíciós kormányban.

Dobrowiecki Péter nem tartja kizártnak azt a lehetőséget sem, hogy olyan választási eredmény születik február 23-án, amely az AfD-vel való együttműködés elutasítása miatt nem hagy más lehetőséget a CDU/CSU számára, minthogy a kancellári szék elnyerése érdekében két baloldali párttal lépjen koalícióra. A szakértő hozzátette: egy ilyen forgatókönyv megnehezítené a CDU konzervatívabb politizáláshoz való visszatérését, és tovább erősíthetné az AfD-t a politikai spektrum jobb oldalán.

Szakértőnk részletesen kifejtette, hogy milyen események várhatók a választási kampány záróhetében. Beszélt arról is, hogy a pártpreferenciák hogyan alakultak az utóbbi időszakban, és milyen tényezők befolyásolhatják őket a hátralévő napokban. Különös figyelmet szentelt a német választók megnyerésének lehetőségeire, valamint arra, hogy a február 23-i választásokra milyen hatással lehet a legutóbbi, Münchenben történt terrorcselekmény.

Dobrowiecki Péter úgy véli, a legújabb müncheni terrorcselekmény - ha ez egyáltalán lehetséges - még inkább mindent felülíró kampánytémává tette a migráció és a belbiztonság kérdéseit.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a következő törvényhozási időszak szempontjából döntő jelentőségű lesz, hogy a Die Linke, a liberális FDP, vagy Sahra Wagenknecht pártja, a BSW, képes lesz-e átlépni a parlamenti képviselethez szükséges 5 százalékos küszöböt. Az aktuális közvélemény-kutatások alapján - meglepő módon - a Die Linke valószínűleg sikeresen megugorja ezt a kihívást, míg a másik két párt esetében komoly kockázat áll fenn a kiesésre.

Dobrowiecki Péter kifejtette, a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján több CDU/CSU vezette koalíciós forgatókönyv is elképzelhető. Lehetséges opcióként említette a CDU/CSU-SPD nagykoalíciót, amely a CDU számára talán a legvonzóbb lehetőséget jelenthetné. Ugyanakkor, ha a nagykoalíció nem szerezne elegendő szavazatot, szükségessé válhatna egy harmadik párt bevonása a kormányba. Mivel az AfD-t a CDU/CSU továbbra is elutasítja, ez a lehetséges koalíciós partner mindenképpen a politikai centrum vagy a baloldal felől kellene, hogy érkezzen.

A Magyar-Német Intézet vezető kutatója szerint, ha az FDP bejutna a parlamentbe, akkor kiegészíthetné a CDU/CSU-SPD nagykoalíciót, erősítve a CDU/CSU pozícióját. Ezzel szemben, ha az FDP nem jutna be, akkor Friedrich Merz pártja kénytelen lenne olyan partnerek közül választani, amelyek számára kedvezőtlenebb politikai együttműködést jelentenének.

Alice Weidel egyébként a budapesti sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy ha Merz nem tudja majd teljesíteni a választási ígéreteit, akkor a német szavazók át fognak pártolni az AfD-hez. Vagyis a radikális párt arra számít, hogy az idő nekik dolgozik, az előjelek és a fejlemények most csakugyan az AfD-nek kedveznek.