Június 10-e történelmi jelentőséggel bír a magyar történelem színpadán, és most betekintést nyerhetünk a kulisszák mögé, ahol a program ötletgazdája izgalmas részleteket osztott meg a fejlesztés folyamatáról.
"2018-ban neveztek ki űrkutatásért felelős miniszteri biztosnak, és amikor megszületett a fejemben a program ötlete, nagyon optimista voltam. Először Sztáray Péter államtitkárt kerestem meg, majd Szijjártó Pétert is azzal a javaslatommal, hogy az egész szektort újjá kell építeni, és olyan zászlóshajóprojektekre is szükség van, amelyek nagy jelentőségűek, és jók vagyunk bennük" - elevenítette fel a kezdeteket lapunknak Ferencz Orsolya.
A miniszteri biztos elárulta: "A program nagyon pozitív fogadtatásra talált a kormánynál. Az elmúlt években rengeteg változás történt. Amikor Szijjártó Péter 2019-ben, az Európai Űrügynökség csúcsértekezletén bejelentette, hogy Magyarország emberes küldetéssel is vissza kíván térni a világűrbe, akkor még a Roszkozmosszal kezdtünk tárgyalni, mert csak Szojuzok álltak rendelkezésre. Ma már ismert, hogy a program végül a NASA irányításával, Floridából indulva valósul meg".
Ferencz Orsolya hangsúlyozta, a programban résztvevő, több száz fős szakembergárda magyar, és ahogy haladtak előre, úgy tanultak ők is folyamatosan, mert Magyarország 1980 óta nem vett részt kutatóűrhajós programban, ráadásul az Interkozmosz együttműködés és Farkas Bertalan utazása másik időszakban, más programtípusban történt.
Mivel én voltam az, aki megalapította és irányította az Európai Űrügynökség keretein belül először létrejött magyar delegációját, és mivel az ESA is észlelte, hogy 2018-ban a Külgazdasági és Külügyminisztérium szinte a nulláról indította el a magyar űrpolitika kiépítését, sikerült kialakítanunk egy konstruktív együttműködést európai partnereinkkel. Ennek eredményeként, amikor keretmegállapodást kötöttünk az Európai Űrügynökséggel, az ESA támogató partnerként csatlakozott a programhoz, miközben megőrizhettük a nemzeti hatáskörünket. Ez lehetőséget adott arra, hogy magyar fejlesztések és kutatások valósuljanak meg, ráadásul Cserényi Gyula személyében már egy tartalékos űrhajósunk is van. Számos tárgyalás zajlott, amelyek során a nemzetközi testület is hozzájárult a program sikeréhez.
Ferencz Orsolya hangsúlyozta.
A miniszteri biztos hangsúlyozta: "Teljes mértékben magyar nemzeti kutatóprogramot valósítunk meg, és az Axiom-4 misszió tudományos tartalmának rekordszámú része, mintegy fele, kizárólag magyar kísérletekből áll. A másik részen pedig indiai és lengyel űrhajósokkal dolgozunk együtt. E teljesítményre valóban büszkék lehetünk. Kapu Tibor űrállomáson eltöltött kutatási idejével a magyar szakemberek előre tudtak tervezni. Mindemellett természetesen a HUNOR nemzetközi együttműködés keretében valósul meg."
Ferencz Orsolya arra a kérdésünkre, hogy milyen jelentősége van az űrhajósprogramnak az ország szempontjából, kijelentette: "Az első, ami mindenkinek eszébe jut, az a presztízs. Természetesen a mai napig nagy jelentősége van annak, ha valaki eljut a Nemzetközi Űrállomásra, még mindig hétszáznál kevesebb ember járt az űrben, de legalább ennyire fontos, ha nem fontosabb az, hogy Kapu Tibor jelentős kutatási tevékenységet végez majd el. A résztvevő kutatóintézetek, egyetemek, cégek számára ez óriási referenciapont lehet. Ki ne akarna olyan egyetemen tanulni vagy tanítani, amely űrhajósprogramban vállal szerepet? Az pedig már most láthatóan szintén örömteli hatása a HUNOR-nak, hogy sok fiatalt vonz a területre ez a program. Ezért is nyitottuk meg a Huniverzum Látogatóközpontot, amely nagyon közelről enged bepillantást az űrhajózásba és az űrállomáson történő feladatvégzésbe".
Ne felejtsük el, hogy az űrkutatás területén valódi szakértelemre van szükség. Csak a nagy ambíciók nem elegendők; a gyakorlatban is kiemelkedő teljesítményt kell nyújtani, és bizonyítani, hogy egy-egy projekt vagy tudományos innováció megállja a helyét a világűrben. Jelenleg is létezik egy magyar kísérlet, amely felkeltette az Európai Űrügynökség figyelmét, és amelyet szívesen átvennének és továbbvinne. A nemzetközi partnerek számára vonzóvá vált, hogy Magyarország a program révén saját kiválogatási és kiképzési módszereket alakított ki. Például a Semmelweis Egyetemen olyan új megközelítéseket dolgoztak ki a kiképzés során, amelyek elősegítik a fejlődést. Az űrszektor robbanásszerűen fejlődik, és a megnövekedett űrhajós létszám iránti igény teszi egyértelművé, hogy egy ország számára rendkívül fontos, hogy a szolgáltatások terén aktívan részt vegyen.
- hívta fel a figyelmet Ferencz Orsolya.
A miniszteri biztos a személyes érintettségéről elárulta: "Felemelő érzés, hogy megvalósul ez a program, bevallom nagyon izgatottan várom a startot és Tibor hazatérését egyaránt. A projektet ugyan én indítottam el a magyar kormány hatékony támogatásával, de van egy hatalmas csapatunk, kicsit családdá is kovácsolódtunk az elmúlt években, sok mindenen keresztülmentünk, nem csak Kapu Tibor és Cserényi Gyula, bár az ő esetükben ez nyilván hatványozott. Mindannyian izgulunk, és bízunk benne, hogy minden nagyszerűen fog sikerülni".
