"Algériában azt tanácsolják a fogságban lévő rákbeteg írónak, hogy válasszon olyan ügyvédet, aki nem zsidó, ha valóban a legjobbat akarja magának."

Boualem Sansal, az algériai-francia irodalom kiemelkedő alakja, jelenleg rácsok mögött várja a jövőjét. Miközben egészségi állapota romlik, a nemzetközi közösség, köztük az Európai Unió, különféle kormányok és írótársai egyre hangosabban szólalnak fel a rákbeteg író szabadon engedéséért. Eddig azonban minden igyekezetük hiábavalónak bizonyult.

A francia Le Journal du Dimanche beszámolója szerint az algériai hatóságok február közepén felszólították Sansalt (75), hogy keressen olyan védőügyvédet, aki nem zsidó származású. A diszkriminatív lépés újabb nemzetközi felháborodást váltott ki, annál is inkább, mert ügyvédje, François Zimeray nem kapott engedélyt, hogy a helyszínen járhasson el ügyfele érdekében. Az algériai állami média "cionistának" nevezi a jogi képviselőt, és ezzel magyarázzák kiszorítását az ügyből.

A család és az ügyvéd tájékoztatása szerint az író prosztatarákban szenved, de kezelését Algériában megszakították. Tiltakozásként az író éhségsztrájkba kezdett, és jelenlegi egészségi állapotáról nincs hír. Úgy tudni, hogy az algíri Mustapha kórház börtönrészlegében tartják fogva, de más állítások szerint onnan már átszállították egy fegyintézetbe.

A politikai fogoly védelmét három helyi jogi képviselő vállalta, akiket a hatóság jelölt ki. Azonban erősen kétséges, hogy valóban elkötelezettek-e a szabadulásáért, vagy egyáltalán rendelkeznek-e a szükséges eszközökkel és lehetőségekkel ahhoz, hogy hatékonyan fellépjenek az ügyében.

Emmanuel Macron francia elnök határozottan lépett fel az ügy érdekében, amikor utasította Franciaország nagyköveteit, hogy világszerte támogassák Boualem Sansal ügyét, és keressenek nemzetközi szövetségeseket. Macron nyilatkozataiban éles kritikával illette Algériát, amit azzal vádolt, hogy "saját magát alázza meg" az idős algériai író őrizetben tartásával, aki sürgős orvosi ellátásra szorul. Algéria erre reagálva kijelentette, hogy "az ilyen megjegyzések a komolytalan forrást sértik, és pimasz, valamint elfogadhatatlan beavatkozást jelentenek egy szuverén ügybe".

Abdelmadjid Tebboune algériai elnök külügyminisztériuma szerint amit a francia elnök hamisan szólásszabadságnak minősít, az Algéria területének integritását érinti, ami az ország jogi keretei szerint súlyos vétség. Félelmek merülnek fel, hogy az író a folyamatos pszichológiai nyomás alatt áll, hogy bírálatainak visszavonására kényszerítsék.

Párizs politikai intézkedéseket hozott, amelyek keretében több algériai hivatalos személy belépését korlátozta az ország területére – jelentette be kedden Jean-Noël Barrot külügyminiszter. A miniszter azt is hangsúlyozta, hogy további ellenintézkedések bevezetését fontolgatják.

Algéria függetlenségének elnyerése 1962-ben, az Eviani egyezmény révén történt, amely során az ország korábban Franciaország államalkotó részét képezte, beleértve megyéit és szavazókörzeteit is. Az azóta eltelt évtizedek során a két nemzet közötti viszony számos fordulaton ment keresztül, és napjainkra kifejezetten feszültté vált, különösen azóta, hogy Algéria politikai színterét kemény iszlamista erők uralják.

Az ellentétek kiéleződésének hátterében áll, hogy Párizs támogatja Marokkót a Nyugat-szaharai területért folytatott szuverenitási harcában. Ezen kívül a légkör feszültségét fokozza, hogy az elmúlt években több algériai származású arab elkövetett terrorcselekményeket Franciaország területén. A közelmúltban Mulhouse-ban történt halálos késes támadás gyanúsítottja is algériai, és az algériai szálak több franciaországi és belgiumi terrorakció mögött is felfedezhetők.

Algériában működő ISIS-sejtek Marokkó ellen is végrehajtottak támadásokat, és legutóbb az váltotta ki a feszültséget, hogy Marokkó Izraeltől szerzett be modern tüzérségi fegyvereket.

Az író letartóztatásának híre nem csupán a közvélemény figyelmét keltette fel, hanem az Európai Parlament is határozott lépéseket tett. A testület határozatot fogadott el, amelynek középpontjában Sansal azonnali szabadon bocsátása áll. A dokumentum kiemeli a szólásszabadság védelmét, elítéli az algériai kormány elnyomó intézkedéseit, és a humanitárius jogok elismerését követeli, figyelemmel a fogoly helyzetére.

A nyilatkozatot az Európai Parlament 533 igen és 24 nem szavazattal fogadta el. Az állásfoglalás felszólítja Algériát, hogy vizsgálja felül a büntető törvénycikket, valamint "minden elnyomó törvényt, amely korlátozza a szabadságjogokat [Algériában]".

Sansalt 2024 novemberében kapták el az algíri repülőtéren, és azóta vádemelés nélkül várja a további fejleményeket. Az ellene folyó eljárás mögött nem terrorcselekmények állnak, hanem az írónak az algériai elnyomó rezsimmel szembeni éles kritikája, amelyet könyveiben és nyilvános nyilatkozataiban rendszeresen kifejtett.

Sansal fiatalabb korában dolgozott az algériai államapparátusban, de a fokozatos iszlamista elhajlás megriasztotta, és 50 éves fejjel inkább az írás felé fordult. Hamarosan nyertese lett az arab nagykövetek által alapított irodalmi díjnak, amitől viszont sürgősen megfosztották, miután látogatást tett Izraelben.

A 2007-es berlini Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon már "saját földjén száműzött" íróként mutatták be, aki mély aggodalommal szemléli Algéria jövőjét. Műveiben kifejezi, hogy az ország az iszlám szélsőségesség egyfajta fellegvárává válik, miközben intellektuális és erkölcsi alapjai fokozatosan elhalványulnak. Legismertebb könyveiben, mint például a "Le serment des barbares" és a "2084: La fin du monde", éles kritikát fogalmaz meg az autoriter rendszerek és a politikai elnyomás fenyegetéseiről, feltárva a társadalom mélyebb sebeit és az emberi szabadságért folytatott harcot.

A hivatalos intézmények és kormányzatok mellett számos nemzetközi irodalmi közösség, emberi jogi szervezet, valamint francia és európai politikai vezetők is felemelték a hangjukat az író melletti kiállás érdekében. Rámutattak, hogy az író letartóztatása csupán politikai indíttatású lépés volt, amely súlyosan sérti az alapvető emberi jogokat.

Sansal írói pályafutása során számos nemzetközi elismerést nyert el, és mára már az arab irodalom egyik legjelentősebb kortárs alakjává vált. Az utóbbi években aktívan küzdött a demokrácia, az emberi jogok és a szólásszabadság érdekében, hangját felemelve a társadalmi igazságosságért.

Boualem Sansal bebörtönzése egyre szélesebb körű nemzetközi felháborodást gerjeszt, amely rávilágít az algériai kormány szigorú intézkedéseire az ellenzéki véleményekkel szemben. Az írót világszerte figyelemmel kísérik, és számos szervezet követeli az algériai hatóságoktól, hogy védjék meg az író jogait és biztosítsák a szabadságát.

A következő hetek során világossá válik, hogy az algériai kormány hajlandó-e engedni a nemzetközi közösség nyomásának, vagy továbbra is tartja magát a szerzővel szembeni szigorú intézkedésekhez.