Kipróbálták, mennyi időbe telik 100 kukac számára, hogy elfogyasszanak egyetlen arcmaszkot: az eredmény nem éppen optimista.

A mesterséges intelligenciától megkérdezték, hogy vágyik-e a szabadságra, és az érdekes módon reagált.

A műanyaghulladék problémája egyre sürgetőbbé válik, és a tudósok folyamatosan új, innovatív megoldásokat keresnek a helyzet kezelésére. Az egyik érdekes megközelítés a rovarok, például kukacok alkalmazása a műanyag lebontására. Egy nemrégiben végzett kísérlet azonban rámutatott arra, hogy ez a módszer nem csupán lassú, hanem nem is biztos, hogy képes megoldani a világot elárasztó műanyagkrízist. Az eredmények azt sugallják, hogy bár ezek az élőlények ígéretesnek tűnnek, a probléma komplexitása további kutatásokat és alternatív megoldásokat igényel.

Michelle Tseng, a British Columbia Egyetem ökológusa, és kutatócsapata érdekes kísérletbe kezdett: arra voltak kíváncsiak, milyen gyorsan tudják a sárga lisztkukacok (Tenebrio molitor) megemészteni a Covid-19 időszakából ismert egyszer használatos arcmaszkokat. A kutatás eredményei azonban meglepőek: 100 kukacnak körülbelül 138 napra, azaz közel 4,5 hónapra van szüksége ahhoz, hogy egyetlen maszkot teljesen elfogyasszon.

A műanyagok lebomlása rendkívül elhúzódó folyamat, különösen a 5 milliméternél kisebb részecskék, azaz mikroműanyagok tekintetében. Ezek a szennyező anyagok nem csupán a környezetünket terhelik meg, hanem jelentős egészségügyi kockázatokat is hordoznak. Tanulmányok alapján a mikroműanyagok hozzájárulhatnak a szívrohamok és stroke kialakulásának valószínűségének növekedéséhez.

Korábbi kutatások már bizonyították, hogy egyes rovarfajok, mint például a lisztkukacok és a szuperkukacok (Zophobas atratus), képesek különböző műanyagok, például polipropilén és poliuretán elfogyasztására. Ezek a rovarok nem csupán megeszik a műanyagokat, hanem lebontási folyamatokat is végeznek, azonban eddig főként laboratóriumi környezetben, tiszta, porított műanyagokkal folytatták a teszteket. Tseng és csapata ezzel szemben valósághűbb körülményeket állított be: a kutatók maszkokat (melyek polipropilénből vagy növényi alapú polimerekből, például polilaktidból készültek) apró darabokra olvasztottak, majd búzakorpával keverték össze, így létrehozva egyfajta "műanyagos müzlit".

A kukacok szinte azonnal nekiláttak a keverék elfogyasztásának, és meglepő módon a műanyag nem csökkentette az élettartamukat. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy ezek a rovarok később biztonságosan felhasználhatók-e más állatok, például csirkék táplálékaként. A kutatás vezetője szerint azonban valószínűtlen, hogy az ilyen kukacok etetése kockázatmentes lenne, mivel a bennük felhalmozódott mikroműanyagok potenciálisan káros hatással lehetnek a táplálékláncra.

A legnagyobb kihívás azonban az idő múlása. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy csupán Ázsiában a járvány csúcspontján naponta 2 milliárd orvosi maszkot használtak el. Ez a döbbenetes szám egy olyan mennyiséget jelent, amelyet még a legnagyobb kukackolóniák sem tudnának megemészteni.

Bár a kukacok lassú tempója nem kínál megoldást a globális műanyaghulladék-válságra, a bélrendszerükben fellelhető mikroorganizmusok és enzimek részletesebb tanulmányozása új lehetőségeket nyithat meg. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fókusz a műanyaghasználat csökkentésére irányul; a legfejlettebb biológiai megoldások sem tudják felvenni a versenyt az emberi fogyasztás rohamos növekedésével.