Izrael politikai irányvonalának hiánya aggasztó tényezővé vált a háborús helyzetben – a világsajtó Irán jövőjét elemzi és találgatásokba bocsátkozik.

Létezik-e még az amerikai elrettentő erő a globális politikai színtéren? Hogyan reagál majd Donald Trump a közel-keleti konfliktusokra? Ki fogja átvenni a hatalmat Iránban az ajatollahok távozása után? Jogi és etikai kérdések merülnek fel Irán esetleges megtámadása kapcsán: mi történne, ha Kína hasonló indokkal támadná meg Tajvant, mondván, hogy az fenyegetést jelent számára? Az Európai Uniónak sürgősen lépéseket kell tennie, hogy véglegesen kiszálljon az orosz energiapiacról, ezzel megszüntetve Putyin háborújának támogatását. Ezek a kérdések és vélemények foglalkoztatják a nemzetközi sajtót.

Az Európai Unió elkötelezte magát az orosz energiafüggőség csökkentése mellett, és a következő másfél év során teljes mértékben le kíván válni az orosz gázról. Úgy tűnik, sikerült megtalálniuk a módot, hogy megkerüljék a magyar és szlovák vétót. A brüsszeli szakminiszteri találkozón bemutatott javaslat fokozatos importtilalmat javasol, azonban a nyilatkozatot a jelenlegi és a következő soros elnökök, Lengyelország és Dánia saját álláspontjuként fogalmazták meg, mivel a magyar és szlovák kormány nem támogatta azt. Ezt a részletet Jan Diesteldorf, a lap strasbourgi tudósítója foglalta össze.

Szijjártó Péter külügyminiszter világossá tette, hogy a magyar kormány alapvetően nem támogatja az elképzelést. Ő és Orbán Viktor már készülnek arra, hogy ellene szavazzanak, ami akár heves vitákhoz is vezethet. Tavaly az európai importőrök összesen 22 milliárd eurót juttattak Moszkvának földgáz és olaj vásárlása révén, és ennek a jelentős része a Kreml pénztárcáját gazdagította.

Az Európai Bizottság egy merész lépést tervez, hogy véget vessen a helyzetnek, amely az orosz gázszállítások miatt veszélyezteti a kontinens energiabiztonságát. A bizottság úgy döntött, hogy a közösségi hatáskör keretein belül kell fellépnie, hiszen a tekintélyuralmi fenyegetések elleni védelem közös érdek. Ennek érdekében a behozatali tilalom bevezetése tűnik a legmegfelelőbb eszköznek. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok számára nem marad lehetőség a meglévő egyezmények fenntartására, hiszen ennek törvénysértő volta nyilvánvaló.

Azaz olyan, mintha az EU szankciót hozna. Az érintett 100 cég Moszkvánál vis maiorra hivatkozhat, amikor felbontja a hosszú távú egyezményeket.