A forint súlyos nehézségekkel nézhet szembe a választási időszak alatt tapasztalható pénzköltések következtében.

Árfolyamválságot okozhat a szakértők szerint a kormányzati osztogatás.

A Portfolio Hitelezés 2025 konferenciájának makrogazdasági kerekasztal-beszélgetéséről készített összefoglalót az Azénpénzem, melyben a növekedési problémákon kívül kitértek többek között arra is, hogy a szakértők szerint milyen veszélyei vannak a szokásos választások elé időzített kormányzati pénzszórásnak.

A kormány az év végén és a következő év elején jelentős összegeket kíván fordítani a választásokra, ami komoly kockázatokkal járhat. Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő Citadella Származtatott Befektetési Alap portfoliókezelője szerint a környező országok fiskális helyzete sem éppen rózsás. Például Romániában a választások alatt mini árfolyamválság alakult ki, és bár az EU-barát jelölt győzelme után a helyzet valamelyest stabilizálódott, nem lehetünk biztosak abban, hogy ez a tendencia tartós lesz. A régióban aggodalom övezi a költségvetési fegyelem hiányát, amely az Egyesült Államokban is megfigyelhető: a deviza folyamatosan gyengül, míg a kötvényhozamok emelkednek. Úgy tűnik, hogy a befektetők egyre érzékenyebbé váltak a fiskális fegyelem kérdésére. Zsiday Viktor figyelmeztet arra, hogy ha a kormány a gazdaságélénkítést egy ilyen környezetben próbálja megvalósítani, akkor könnyen komoly problémákba ütközhetünk, így a kockázat jelentős.

A legnagyobb kockázatnak azt nevezte Magyarországon, hogy megszokta a lakosság, hogy minden évben gyengül a forint, ezért elindult egy lassú tőkemenekítés. A legfontosabb feladata a jegybanknak az lenne a következő években (bár ezt soha nem fogja kimondani), hogy stabilizálja a forint árfolyamát. Ki kell ugyanis szerinte ölni a lakosságból azt a hitet, hogy állandóan rohad szét ez a pénz. Mert ez történt az elmúlt években, valahogy mindig ez lett a vége. Ebből viszont az következik, hogy innentől fogva nem nagyon lesz szabad keze az MNB-nek a kamatokban, mert azt a külső körülmények alakítják. Ha a piac magasabb kamatokat kíván, akkor azt kell megadni. Innentől kezdve nem tudja segíteni a kormány gazdaságpolitikáját élénkítéssel. Akkor lesz tehát sikeres szerinte a jegybank, ha stabil lesz a hazai deviza.

Surányi György, a korábbi jegybankelnök, hangsúlyozta, hogy az MNB Matolcsy György irányítása alatt tett lépései, különösen a forint erodálásáról tett nyilatkozatok, nem követendő példák. Egy olyan gazdaságban, ahol az export és import aránya a GDP-hez viszonyítva jelentős, az árfolyam alapvető szerepet játszik az infláció alakulásában és az inflációs várakozások formálásában. Az utóbbi években, 2021 óta a jegybank hozzáállása megváltozott, és az új vezetés számára kiemelten fontos, hogy a forint stabilitását megőrizzék.

Surányi kiemelte, hogy a forint reálárfolyama is fontos szempont, amelyet érdemes figyelemmel kísérni. Egy kis leértékelődés belefér a képbe. A jegybank akkor érheti el valódi sikerét a következő 2-3 évben, ha a forint árfolyama stabil marad, és ha elkerülhető, hogy a puha pénzek beáramlásával próbálja mesterségesen növelni a gazdasági növekedést.

Az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságának igazgatója, Balatoni András - reagálva az elhangzottakra - azt mondta, valóban nincs az MNB-nek árfolyamcélja. Szerinte az árfolyam inflációs hatása valóban felerősödött a 2020-as években. Az árfolyam árakra gyakorolt hatása sokkal gyorsabb és direktebb, mint korábban volt. Az árfolyam versenyképesség-javító hatása pedig sokat gyengült.

Milyen véleménnyel vannak az árrésstopról, a gazdasági növekedésről és az infláció alakulásáról? Ha szeretne többet megtudni, kérjük, látogasson el a részletes információkért!

Ahogy korábban említettük, a kormány a közelgő választások kapcsán szja-mentességet ígért a nők jelentős részének életük végéig. Ez a lépés ugyanakkor hatalmas, akár százmilliárdos költségeket vonhat maga után, de az anyák számára nem csupán előnyöket, hanem potenciális hátrányokat is rejt magában.