Korrekció vagy éles váltás? Mark Zuckerberg és a Meta új irányvonalat követett a Trump-korszak kezdetével.

A világ legnagyobb közösségi média birodalma, amelyet Mark Zuckerberg irányít, szeptemberben bejelentette, hogy a jövőben nem kíván bocsánatot kérni. Ez a döntés különösen érdekes, hiszen Donald Trump esetleges megválasztásával valószínűleg új irányt vehet a platform politikai szereplése. Milyen változások várhatóak Zuckerberg platformjain, és mit remél ezektől az új irányvonalaktól?

A Donald Trump első, 2016-os választási győzelmével összefüggésbe hozott Cambridge Analytica-botrány óta a közvéleményt és a politikát is foglalkoztatja a közösségi platformok szerepe a társadalom életében. Eleinte az adatvédelmi szempontok álltak a középpontban, hiszen a Cambridge Analytica gyakorlatilag azt állította, hogy a facebookos viselkedésünk alapján kiismerhetőek és könnyebben befolyásolhatóak vagyunk. A Facebook befizette a milliárdos bírságokat, és megígérte, hogy jobban vigyáz az adatainkra. Ezt követte a politika: a jobboldal rendszeresen cenzúrával, a baloldal álhírek terjesztésével vádolja ezeket a szolgáltatásokat. A Facebook megígérte, hogy pártatlanul és transzparensen fog moderálni, saját legfelsőbb bíróságot hozott létre, és tényellenőrző szervezetekkel kötött megállapodásokat, hogy lassítsa a félrevezető információk terjedését. Végül jött a gyerekvédelem. Mark Zuckerberg végighallgatta, ahogy gyerekgyilkossággal vádolják meg a szenátorok, majd kisebb-nagyobb változásokat eszközölt a termékei működésében.

Mindeközben Joe Biden kormánya szigorú trösztellenes eljárásokkal, Donald Trump életfogytiglani börtönnel fenyegette a vezérigazgatót.

Tavaly szeptemberben Zuckerberg egy merész irányváltást hajtott végre: kijelentette, hogy belefáradt a bocsánatkérések sorozatába, és az elmúlt tíz évet időpazarlásnak tekinti. Most, hogy Donald Trump néhány nap múlva ismét az elnöki székbe ül, egyre világosabbá válik, hogy mindez milyen következményekkel jár a gyakorlatban.

A szólásszabadság jegyében az Egyesült Államokban egyre inkább háttérbe szorítják a tényellenőrző szervezetekkel kötött megállapodásaikat, és a moderációt inkább a helyi közösségekre bízzák. Ezzel párhuzamosan a véleményszabadságot sokkal liberálisabban kezelik, arra hivatkozva, hogy korábban túl szigorúak voltak, és gyakran hibáztak. Ilyen megnyilvánulások például: "A nők háztartási eszközök", "A melegek nem normálisak", vagy "Egy transz nő nem nő, hanem egy szánalmas, zavart férfi". Ezek az idézetek a cég belső kommunikációjából származnak, és azt hivatottak hangsúlyozni, hogy milyen diskurzusok elfogadottak mostantól a platformjaikon. Casey Newton, a Platformer hírlevél szerkesztője rámutatott, hogy még olyan vezetők is védik ezt a megközelítést, akiknek nem bináris szexualitású gyermekük van. Az érvelésük szerint így teret nyernek azok a viták, amelyeket eddig elfojtottak. Az ellenérv viszont a verbális online bántalmazás és a fizikai erőszak közötti összefüggéseket feltáró kutatásokra épül. Donald Trump véleménye pedig az, hogy ezek a változások "kiválóak".

E párhuzamos fejlemények keretében a vállalat korábbi vezetője, az ikonikus női menedzser, Sheryl Sandberg által elindított kezdeményezések, amelyek célja az alulreprezentált kisebbségek és a nők helyzetének átfogó javítása volt, most megszűnnek. A moderátorok Kaliforniából Texasba költöznek, átváltoztatva ezzel a munkahelyi környezet politikai táját – ez a lépés az áthelyezésről szóló bejelentés legfontosabb eleme, ám elhallgatták, hogy valójában eddig is jelentős részben ott dolgoztak. Ezen kívül egy kisebb, de ugyancsak szimbolikus változás, hogy a férfiak számára fenntartott mosdókban ezentúl nem lesznek tamponok, valamint hogy a küzdősportolók is helyet kaptak a Meta igazgatótanácsában.

Casey Newton információi szerint mindezt a vállalat úgy interpretálja, hogy "korrigálnak", hogy újra a termékfejlesztésre, a munkára tudjanak fókuszálni. Ám ahogyan a Metát szintén belülről ismerő Alex Heath, a The Verge újságírója összefoglalja, valójában arról lehet szó, hogy látványosan teret engednek az új elnök ideológiájának, cserébe azt kérik, hogy ne vádolják a Metát monopólium üzemeltetésével, de közben védjék meg az Apple monopóliumától; hagyják szabadabban kísérletezni a mesterséges intelligenciával, és álljanak ki értük az EU-val szemben. Hogy ebből mi teljesül, az a következő négy évben kiderül. Ahogyan az is, hogy 2029-ben, egy új elnök alatt, újra elveket vált-e Mark Zuckerberg és a Meta.