"Leállósáv zárása" - új fejezet kezdődik a magyar autópályák történetében
Kinek ne jutott volna még egészebe egy-egy autópályán kialakult dugóban araszolva, hogy bárcsak lehetne használni a leállósávot is? Mint tudjuk, néhányaknak ez nemcsak hogy eszükbe jut, hanem kevésbé "elegáns" módon meg is teszik... A jó(?) hír az, hogy minden jel szerint a téma az illetékeseket is foglalkoztatja, sajtómegkeresésre reagálva ugyanis a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. most elárulta, hogy az M1-es, az M3-as és az M7-es sztrádák jövőbeli felújításának is része az időszakosan a forgalom előtt megnyitható, "intelligens" leállósávok kialakítása. Az autós társadalmat szemmel láthatóan a bejelentés óta foglalkoztató (és megosztó) téma kapcsán a külföldön messze nem példanélküli megoldás mellett szóló érveken túl a lehetséges hátulütőkre is kitérünk a Carxpert szervizhálózat aktuális cikkében.
Első pillantásra a leállósávok megnyitása tűnik a legésszerűbb megoldásnak az autópályák "áteresztőképességének" növelésére, különösebb költségek nélkül. Ez különösen a forgalmas nyári hétvégéken, sőt, néha már egy sima szerda reggelen is felbecsülhetetlen értékű lehet. Emellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ez a lépés nemcsak a közlekedők stresszszintjét csökkentené, hanem a dugók és a helyben állás következtében keletkező károsanyag-kibocsátást is mérsékelné. Mindezek fényében, a fenntarthatóság egyre növekvő jelentőségével is összhangban érdemes alaposan átgondolni ezt a megoldást.
Fontos megemlíteni, hogy a jelenlegi leállósávokat nem úgy tervezték, hogy a szomszédos sávok forgalmát elviseljék, ezért komolyabb munkálatok nélkül nem lehetne őket a sűrű forgalomra bízni, különösen autópályás sebességgel. Nem véletlen, hogy ez a projekt csak egy átfogó felújítás keretein belül valósulhat meg Magyarországon. Ez azonban újabb kérdéseket vet fel, például hogy mi történik a leállósávok eredeti szerepével, és miként tudnak majd a bajba jutott járművek biztonságosan leállni. Továbbá, a le- és felhajtók is problémásak lehetnek az új rendszerben, hiszen a gyorsítósáv eltűnésével a becsatlakozó autóknak álló helyzetből kellene beilleszkedniük egy 130 km/h sebességgel haladó forgalomba.
Az, hogy a dilemmának létezhet minden szempontból megnyugtató, vagyis a forgalmat is segítő és plusz veszélyforrást sem okozó, megoldása, jól jelzi, hogy Európától Észak-Amerikáig számos országban van érvényben hasonló módszer, és még többen kísérleteznek vele. Akárhogy is, a kulcs mindenképpen az információátadás, azaz, hogy a volán mögött ülők lehetőleg valós időben értesüljenek róla, ha az adott helyen átmenetileg engedélyezetté (vagy épp újra tilossá) vált a leállósáv használata. Ennek az út felett elhelyezett jelzéseknél hatékonyabb módja lehet, ha a központ kommunikálni tud az érintett helyen haladó autók intelligens rendszereivel, vagyis akár közvetlenül a műszerfalra is továbbítani lehet az értesítéseket. Ilyen szempontból talán nem is baj, hogy idehaza az intelligens leállósáv még csak távlati cél, így mire ténylegesen bevezetésre kerül, alighanem már kellő arányban lesznek az utakon megfelelő fedélzeti rendszerekkel felszerelt járművek.
A konkrét időpontokat illetően egy dolog biztosnak látszik: az M1-es autópálya felújítása idén ősszel veszi kezdetét. A legfrissebb hírek alapján a teljes szakaszon bevezetik a tervezett intelligens rendszert. A kivitelezés a tervek szerint két ütemben fog zajlani, 2028 és 2029 folyamán, míg a további két érintett autópálya a felújítási folyamat befejezése után válik "okossá".
